Belátom, hogy ami nem megy, nem kell erőltetni. Nem kell görgetni a problémákat magunk előtt, mindaddig, míg egy bazinagy hegy nem lesz belőle, amit már nincs erő átugrani. Ami föléd magasodik, és a róla potyogó sziklák előbb-utóbb maguk alá temetnek.
Meddig kell még éjszakákba nyúló, zsigerekig maró veszekedéseket megélni? Meddig kell még rágni egymásról a bőrt, a húst, miért nem tudjuk már elvágni azt a kínzó, fojtó zsineget, ami összeköt minket? Mikor leszünk hidegen őszinték magunkkal, bevallva, hogy egy kapcsolathoz nem elég a szerelem, nem elég a szív, a vágy? Mikor látjuk be végre, hogy ehhez más is kell? Sok minden más...
Mikor fogyott el a tolerancia, mikor jött elő az ítélkezés és minősítés átkozott szokása? Mikor csapott össze a két torokból kiszakadó vádaskodás? Leszívtuk egymást, ahogy a dementorok húzzák át magukba az éltető erőt.
A lelkünk már rég tetszhalott, csak homályos másai vagyunk egykori önmagunknak. Kioltottuk magunkban a szerelmet, felperzselte a lelkünket a viták sokasága...
El kéne fogadnia az embereknek, hogy nem birtokolhatják a másik szívét, hanem csak ajándékba kaphatják meg. Mert a szerelem nemcsak egy érzés, hanem önvalónk kiteljesedése. A szerelem nem elvesz, hanem egésszé tesz. A szerelem nem alacsonyíthat le, csak felemelhet. A "jó" szerelemtől nem leszünk önmagunk árnyéka - többnek kellene lenni általa, nem kevesebbnek.
Ám két félember - tele hibákkal, függőségekkel, éretlenséggel, sebekkel - nem lehet egy egész. Csak két teljes emberből válhat egy egész, ha egymásba olvadnak, és a MI halmazán belül meg kell, hogy maradjanak önmaguknak is. Ha nem így van, mi értelme folytatni? Kell egyáltalán erőltetni? Vagy ki kell lépni, rögtön, amikor először érezzük, hogy ez annyira már nem jó, hogy talán újra kell építeni magunkat, és ezt egymás mellett már nem lehet?
Ha ilyesmit érzel, bárhogy is fáj, ki kell lépni a kapcsolatból. El kell engedni a másikat. Nem szipolyozhatjuk tovább egymás energiáit. A szerelem még fájni fog egy ideig, de majd elmúlik. Ahogy a magány érzése is elmúlt, amikor egymásra talált két félember...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.