Kötelező szenvedély: Ha nincs meg a heti három, szégyelld magad!

Ráadásul vannak olyan dolgok, amiket nem kell számolni, mert akkor már nem lehet lazán, élvezetből csinálni. Mert olyankor arra figyelsz, hogy "Akkor ez most már az a szám, ami azt jelenti, hogy a kapcsolatunk rendben?", vagy "Jaj, még hiányzik kettő ahhoz, hogy ez már egy komoly kapcsolat legyen."

Igen, "arról" van szó. A szexről. Mert már azt is meghatározták matematikailag, hogy mennyi szex utal jó kapcsolatra. Illetve azt is, hogy a különböző korosztályoknak mennyit kellene szexelni. Mintha egy számmal bármit is ki lehetne fejezni!

Mert ki szexel csak azért, mert állítólag akkor jó egy kapcsolat, ha hetente háromszor bújnak össze? És ha csak kétszer, akkor már gond van? És mi van, ha hetente négyszer? Akkor az jó, vagy inkább azt jelzi, hogy egysíkú, csak a testiségre fókuszál a pár viszonya? És mi van, ha minden nap, vagy ne adj Isten egész héten nincs szex? Melyik a jó, vagy a rossz? Miért is kell ezt is számolni és mérni?

Azt gondolom, szex akkor van, amikor két ember egymásra hangolódva, a másikért, az érintésért, a jó érzésért csinálja. Ekkor nem számolni kell, csak élvezni. Igen, tudom, hogy a szexnek ezer oka lehet. De az a kényszer semmiképpen se legyen! Az nem ok, hogy a héten még nincs meg a három alkalom, gyorsan fogjunk neki, pótoljuk! És mi van akkor, ha nincs kedvem?

Egy kapcsolat elején a vonzalom kölcsönös, a rózsaszín köd mindent beborít. Dolgoznak a hormonok, a vágyak, az agy, a test. Kell a másik közelsége, érintése, szaga, teste. És a lelke is. Ám ez változhat. Azért is, mert elmúlik a fékezhetetlen vágy, de azért is, mert az élet, a test, a lélek változik. Ez nem baj. A szex mennyisége nem a legfontosabb jelzőszáma annak, hogy milyen a kapcsolat két ember között. Csak egy része.

Aztán megszületett a gyerekem, és minden megváltozott. Mondjuk, ez természetes, hiszen egy teljesen új életszakasz kezdődött az életünkben. De azt gondoltam, vannak olyan dolgok, amelyek biztosan nem változnak majd: eddig is szerettem a férjem, ezután is fogom. Ez persze így is lett. De sokáig eszembe sem jutott, hogy szexeljünk. Tényleg. Máshová került a fókusz. A gyerekre, a vele kapcsolatos feladatokra és arra, hogy aludni szeretnék.

Úgy éreztem, nemcsak a fiam született meg, hanem egy új ember is - én -, akit nem is ismerek. Megváltozott a testem, megváltoztak a funkciói is, és ezekhez nekem is hozzá kellett szoknom. Időre volt szükségem, megértésre, elfogadásra, türelemre, nemcsak a páromtól, hanem magamtól is. Arra viszont biztosan nem vágytam, hogy a férjem előálljon azzal, mikor lesz már szex, mert hát a kimutatás szerint csak az a jó kapcsolat, ahol legalább háromszor van egy héten.

Szerencsénkre nem mondta. Hat hónapra volt szükségem ahhoz, hogy megismerkedjek az új önmagammal, elfogadjam a megváltozott életem és testem, és meg is szeressem őket. És amikor magamra találtam, akkor megjött a kedvem a szexhez is. Szóval, hagyjanak minket a kimutatásokkal! Akkor lesz szex, amikor mindkét fél akarja. Ennyi. Az összes többi csak zsonglőrködés a számokkal.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock