Greta May: Bele lehet fáradni a hűségbe?

Hamar rájött, hogy tulajdonképpen így sem lát semmi újat. Eddig is észrevette, ami lélekben egyre távolabb lökte a másiktól - csak most először vette a fáradtságot, hogy tudomásul vegye...
Most először rajzolódott ki a fejében a kérdőjel, hogy érdemes-e. Dolgozni, küzdeni, kitartani, hűségesnek lenni. Eddig váltig állította, hogy igen.

Megingathatatlanul hitt az örök szerelemben, a problémák megoldásában, az emberi jóságban. Maga sem tudta, mikor kezdett elfáradni. De most, ahogy látta a férfi szemében a csillogást, a sóvár elismerést, ahogy az eladónő testén végigfut a tekintete, hirtelen úgy érezte, a kiábrándultaknak van igaza.

Pedig sokadjára látott ilyet, és sokadjára fordult el, mintha nem látná. Azt mondta magának, természetes. Vagy nem. De mit lehet tenni? Ő is észreveszi a jó pasikat, nyilván. Vajon ő is így kivirul, mikor a jóképű pincér srác lelkesen odalép hozzá beszélgetni? Vajon körülötte is úgy vibrál a levegő olyankor, hogy mások számára is észrevehető? Nem tudta. Csak azt tudta, hogy tudatosan sosem tenné ezt a férjével. Persze, lehet, hogy Ákosnál sem tudatos. Lehet, hogy nem is érzi, milyen ilyenkor, egyszerűen nem veszi észre.

Szemügyre vette a két eladónőt, aki a férje körül forgolódott. Az egyik finoman visszafogott volt, vonzó és szexi, de ízlésesen. Tudott viselkedni, a szavaiból átütött az intelligencia. Ha ennek a nőnek a hatása alá kerül a férje, azt még megértette volna. De Ákos elragadtatott gesztusai a másik lánynak szóltak. Aki harsány volt, közönséges és butácska, azzal a túltolt "dögös akarok lenni" feelinggel, ami már nevetségesnek hat. A szempilláján összecsomósodott a festék, a magassarkújában pedig erőlködve tipegett, mint egy robot. Ez a vonzódás az egyébként értelmesnek hitt férjét is leértékelte a szemében: hát ennyire nem tud megkülönböztetni egy igazi nőt egy buta libától?

Hirtelen úgy érezte, mintha bezárták volna egy szobába és nem kapna levegőt. Nem irigy volt, nem féltékeny, inkább elszigetelt. Mintha kívülről szemlélné a világot már évek óta. Pár év és mindennek vége, jutott eszébe. Most még megnézik őt is. Most még. De eddig sosem nézett ÚGY vissza. Pedig kapásból tudott jó pár férfit, aki vevő lett volna rá, ha átlép egy határt. Érezte a szemük villanásából, a mosolyukból, amikor találkoztak. Bizsergető, izgalmas érzés volt, de nem több. Most viszont - életében először - elgondolkodott. Mi van, ha csak ő játszik a megbeszélt játékszabályok szerint? És mi van, ha mostantól ő sem...?

Megyünk? - fordult oda hozzá Ákos felvillanyozódva. Az élénkség vonzóvá tette, olyan volt, mint régen. Jókedvűen megfogta a kezét, és húzta magával kifelé, egy utolsó pillantással azonban még visszafordult az eladólányhoz. Elfojtott mosollyal végigstírolta a testét, és újra elköszönt tőle, legalább harmadjára.

Azt hitte, ez is csak egy olyan nap, mint a többi. Fogalma sem volt róla, hogy már egy másik nő lép ki vele az üzletből. Egy új nő kíséri a kocsihoz, főzi a vacsoráját este és csókolja meg lefekvés előtt.
Egy nő, aki némán elsiratott egy világnézetet, de magáévé tett egy másikat - és ezzel leomlasztotta a láthatatlan falakat, amik korábban elzárták a csábító tekintetek elől.

Még több cikk Gretától!

Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Greta stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy ne olvass tőle még többet. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.Forrás: Szabó Gábor

Nyitókép: Shutterstock