Amikor full kómásan botorkálsz a lakásban, mindenbe belebotlasz, és közben azon agyalsz, hogy miért érdemelsz ilyen sorsot. A lelked eladnád, ha visszafeküdhetnél aludni. De nem lehet... Nem mersz tükörbe nézni, mert garantált az instant szívroham.
Ennek ellenére én már nagyon régóta korán kelek. Minden hétköznap pontban 5:15-kor szól az ébresztő. A zombi állapotot a hideg vizes arcmosás szakítja meg, és onnantól kezdve már enyém a pálya. Nyilván sokkot kap a szervezetem, amikor arcon csapom magam egy jó adag jéghideg vízzel, de valamit valamiért.
Hétvégén legkésőbb 6-kor már talpon vagyok. Nem kell ébresztő, magamtól kelek. Néha még kipihentnek is érzem magam, ami azért vicces, mert szerintem ez lehetetlen. Legutoljára talán kisbabaként voltam kipihent, erre a nyakamat teszem. Viszont van egy csomó olyan dolog, ami miatt jó dolog korán kelni. Például...
Imádok hajnalban sétálni a kutyával, főleg tavasszal. Mikor a nap még csak felkelőben van, és a madarak is ébredeznek. Leginkább egy erdő melletti sávban szoktunk ilyenkor csatangolni. Friss a levegő, és csend van - az a bizonyos nyugalmat és meghittséget árasztó csend. Nincs zsivaj, nem robognak az autók, nem lökdösik egymást az emberek a járdán. Nyugalom van. A kutya is imádja belenyomni az orrát a nedves fűbe. Farokcsóválva caplat mellettem minden alkalommal.
Utálok késni. Mindig is kellemetlenül éreztem magam, ha valahonnan véletlenül elkéstem. A jelenlegi munkaidőm reggel 8-kor kezdődik - de így bőven van időm mindenre. Kényelmesen, rohanás nélkül el tudok készülni, teszek-veszek a lakásban, reggelizek és kávézom. Nincs rajtam az a nyomás, hogy úristen, rohannom kell, mert baj lesz. Sokkal kellemesebb úgy elindulni otthonról, hogy megspóroltam magamnak két agyérgörcsöt korán reggel.
Mivel korán elkezdem a napot, így rengeteg mindenre van időm. Főleg hétvégén. A rutinszerű dolgok elvégzése után szabad a terep. Simán van idő mindenféle hobbira, kirándulásra vagy bármire, amihez épp kedvem szottyan. Szabadságot ad, ami nekem nagyon fontos.
Szeretek kreatív lenni, és egyenesen gyűlölöm, ha be vagyok határolva - például egy egész napos házimunkával. Korán reggel motivált vagyok, hogy letudjak mindent, mert utána enyém az egész nap. Imádom azt az érzést, amikor hátradőlsz a kanapén, és elégedetten válogatsz, hogy mivel is töltsd a napod.
Ehhez természetesen hozzátartozik az is, hogy korábban tér az ember nyugovóra. Nem vagyok már éjjeli bagoly. Még az is nagy kihívás, hogy a szilveszteri partin legalább éjfélig kibírjam. Sokszor ciki, hogy mindenki pörög, mint a búgócsiga, én meg már este 10 körül az életemért könyörgök.
Egyben vicces is a jelenlegi helyzet, ugyanis emlékszem, mikor még a "másik oldalhoz" tartoztam. Hajnalig képes voltam fent maradni és utána kb. átaludni az egész napot. Annak az életstílusnak is megvannak az előnyei, ugyanúgy, mint a hátrányai. Nem emlékszem pontosan, mikor is billent át nálam a dolog. De azt kell mondanom, százszor inkább kelek hajnalban, mint egyszer délelőtt 10-kor.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.