Férfivélemény: Miért menekülnek a pasik a gyerekvállalástól?

Odáig fajult a helyzet, hogy Ildi már azon gondolkodik: elhagyja, és keres olyat, aki szintén szeretne.

- Amikor szóba hozom a témát, Tamás mindig azt mondja, hogy korai erről beszélnünk. Én viszont úgy érzem, akkor leszek teljesen boldog, ha szülök egy kisbabát, mégpedig nem 30 éves koromban. Lehet, hogy mégsem szeret, csak azért van velem, hogy legyen kivel elütnie az időt? - kérdezte remegő hangon.

- Á, szerintem nem erről van szó - próbáltam megnyugtatni. - Inkább csak megijedhetett az új szereptől. Idegen neki az apaság, túl nagy felelősségnek látja, és még nem érzi magát képesnek rá.

- Akkor miért nem ezt mondja? Mindig a karrierjét hozza fel indoknak. Azzal jön, hogy ha gyerekünk lesz, akkor kevesebb munkát vállalhat, hogy ne csak estére, altatásra essen haza. Azt szeretné, hogy várjunk még legalább öt évet, hogy összegyűjthessünk annyi pénzt, amiből nagyobb lakást vehetünk, mert szerinte csak abban férnénk el a babával.

- Úgy érzed, hogy ezek mind csak kifogások, amiket azért talál ki, hogy elbújhasson mögéjük?

- Igazából nem is tudom. Sokszor úgy érzem, hogy igen.

Elgondolkodtam, mit válaszoljak erre. Mert honnan is tudhatnám, mi motiválja a barátját, akit én nem is ismerek? Végül úgy döntöttem, őszintén felvázolom neki a lehetőségeket.

- Lehet, hogy igazad van, helyesek a megérzéseid, és tényleg csak az idődet húzza. Ám az is elképzelhető, hogy valóban azt szeretné, amit elmondott. Ha így van, akkor csupán gyakorlatiasan gondolkodik: egy gondosan kivitelezett tervet szeretne megvalósítani, aminek a kedvéért várni kell néhány évet.

- Addig oké, hogy várni szeretne, de én akkor is azt vallom: nem a legjobb, ha egy párkapcsolatban minden úgy és akkor történik, ahogy azt előre eltervezzük. Nincs életszaga, ha minden "tervezőasztalon" készül, elveszik a spontaneitás. Ráadásul én most érzem magam a legalkalmasabbnak arra, hogy anyává váljak. Szerintem gáz, ha ő csak akkor szeretne gyereket, mikor minden körülmény optimálissá válik. Mert mi van, ha nem a tervei szerint alakulnak a dolgok? Ha balul sül el valami, és nem lesz nagyobb lakás? Akkor sosem lesz kisbabánk?!

- Hát, ha nagyon kényszeresen ragaszkodik az elképzeléseihez, akkor talán tényleg nem ő a megfelelő partner a számodra. Szerintem sokat kéne beszélgetnetek erről, hátha sikerül találni valami kompromisszumot. Próbálj meg hatni rá, erősítsd meg a hitét, hogy minden rendben lesz! Biztosítsd arról, hogy ezután is mindenben támogatod! Tudom, hogy furcsán hangzik, de néha nekünk, férfiaknak is szükségünk van ilyesmire.

Én azt javasolnám, hogy egyelőre fékezz egy kicsit. Vegyél vissza a padlógázból, és várj, hátha csak átmenetileg ijesztette meg az ötlet. Persze ne öt évet, de kicsit engedj te is abból, hogy most azonnal akarod! Fogadd el a véleményét, hogy a két szoba jobb, mint az egy. Ám próbáld azt is megértetni vele, hogy ha úgy alakul, átmenetileg a kisebb lakásban is meglehettek hárman. Aztán idővel eldől majd, hogy meggyőzhető-e. Ha nem, talán tényleg nem közös az utatok...

Úgy tűnt, Ildi jó ötletnek találta, amit javasoltam, mert megnyugodva visszatért a munkájához. Én viszont eltűnődtem a hallottakon... Nem ő az első fiatal nő, aki ilyesmire panaszkodik. Régen a férfiak büszkék voltak arra, hogy gyermekeket nemzenek és gondoskodhatnak róluk. Most meg úgy tűnik, mintha sokan egyenesen tartanának tőle... Vajon miért van ez?

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock