A lány, aki félt bevallani a titkát...

Elgondolkodva nézte a vőlegényét, míg az telefonált. Miért pont most? - gondolta elkeseredve. Végre belefog, hogy megtegye a nagy vallomást, megszabaduljon a gyötrődéstől, ami hónapok óta kísérti, erre épp most hívják Balázst.

Kínlódva beleivott a narancslevébe, megigazította az asztal közepén álló hamutartót, idegesen újrarúzsozta a száját. De a férfi még mindig beszélt. Nem volt mit tenni, várt. Nézte az arcot, amelynek minden apró részletét ismerte. Az ajkakat, amik annyiszor csókolták, amiket annyiszor csókolt. A barna szempárt, amely kitartó szerelemmel tekintett rá az elmúlt évek során.

- Mondanom kell valamit... - kezdte az előbb tétován. - Tamásról...

- Igen? - kérdezte Balázs.

"Megcsaltalak vele."  Így folytatta volna, ha nem szólal meg az a rohadt telefon. Biztos büntetésből csörgött - mosolygott magában keserűen. Hogy várnia kelljen, és izgulnia, párja hogyan reagál majd a hírre. Kicsit félt. Nem hiába választotta ezt a helyszínt. Egy ilyen vallomást otthon kéne megejteni, mégis a kávézó mellett döntött, ismerve Balázs hevességét. Jobb lesz így, nyilvános helyen. Lehet, hogy ordítani fog, vagy döbbenten hallgat egy ideig, aztán elrohan - képzelte el idegesen. De ő nem adja fel. Könyörög majd, és fogadkozik... Míg Balázs meg nem bocsát.

Nézte a férfit, akit hamarosan földbe tipor hitványságának hírével, és remegő gyomorral mantrázta: megbocsát. Meg fog bocsátani. Hiszen szeretjük egymást... Miért hagyta magát mégis elcsábítani? Miért engedte, hogy elragadja az ismeretlen izgalma, a titkolózás varázsa? Nem tudja...

El kellett fordulnia, olyan váratlan erővel tört rá a sírás. Úgy tett, mintha a szoknyája szélét igazgatná, míg utolsó erejével legyűrte kitörőben lévő könnyeit. Magában azonban őrjöngve sikoltotta a másik felé: "Megcsaltalak! Gyenge és szánalmas voltam. Bármit megtennék, hogy visszaforgassam az időt!"

Forrás: Shutterstock

Aztán egyszerre vége lett az önuralmának. Eluralkodott rajta a remegés - épp akkor, mikor Balázs letette a telefont, és ránézett.

- Mi van veled? Hulla sápadt vagy!

- Nem tudom. Azt hiszem... kerülget valami. Talán megfáztam futás közben.

- Akkor induljunk! Fizetek, és nyomás haza. Csak egy percet kérek, míg megiszom a kávém. Addig folytasd, amit elkezdtél! Tamásról akartál mondani valamit.

Rájuk telepedett a csend. A lány úgy érezte, megfullad.

- Csak, hogy szülinapja lesz... - válaszolt végül dadogva. - Kérted, hogy emlékeztesselek. Ciki lenne elfelejteni az unokatestvéred buliját...

- Jó, hogy szólsz. Na, gyere, állj fel! Jobb, ha indulunk, egyre aggasztóbb színed van.

Erős karjaival felsegítette a lányt, aki közben rájött: nincs ereje vallomást tenni. Hallgatni fog, de sosem feledi az elmúlt perceket. Az életének csak Balázzsal együtt van értelme - minden, amit más férfiak nyújthatnak, ostoba és felszínes játék csupán...

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?