Van egy elméletem, miszerint mindenki - még a legegyszerűbb ember is - kiemelkedően tehetséges valamiben. Szerencsés esetben ez felszínre kerül, és fejleszteni kezdi(k).
Sok esetben azonban maga az érintett sem jön rá, hogy valamilyen területen nagyszerű teljesítményre lenne képes. Márpedig ez több szempontból is vétek.
- Egyrészt veszít vele az egyén, hiszen kimarad az életéből az a fantasztikus harmónia, ami akkor borítja el az embert, ha szenvedéllyel alkot/tesz valamit.
- Másrészt veszít a társadalom. Nemcsak azért, mert nagyszerű versek, csodás bútorok vagy egyéb művek maradnak rejtve valaki elméjében, hanem azért is, mert elveszíti a közösségi harmónia egy darabkáját...
Szerintem ugyanis, ha megvalósítod önmagad valamilyen területen, a boldogság egy szeletét szerzed meg. Olyan ez, mint egy garancia: az, amit szeretsz csinálni - és ráadásul jól is csinálod - mindent feledtet veled, történjen bármi az életben. Ha másképp nem, legalább átmenetileg boldogabbá tesz. És aki boldog, az máris elfogadóbb és empatikusabb a többi emberrel, nem úgy, mint az ellenkezője...
Senki sem fogja helyetted felépíteni az önbizalmad!
Nagy a szája, mert kicsi az önbecsülése.
Az irigység, a pletyka és a rosszindulat valójában mind egy tőből fakadnak: a bizonytalanságból. Sokszor olyan emberek ítélkeznek mások felett hőbörögve, akik túlontúl magabiztosnak tűnnek. Látszólag rendkívüli határozottsággal tudják megmondani, kinek mit kellene tennie ebben vagy abban a helyzetben.
- Ők azok, akik tudják, hogy valójában nem vagy ételallergiás, hanem csak flúgos - hiszen az ételallergia csak egy divatbetegség.
- Azt is, hogy nem kellett volna elválnod, mert jól működött a házasságod.
- Vagy, hogy fölöslegesen maradtál otthon táppénzen a gyerekeddel, hiszen akkor is meggyógyult volna, ha betegen oviba engeded.
Ezek az emberek magabiztosnak tűnnek, legbelül azonban végtelenül bizonytalanok. És valójában nem szeretne mást ő sem, mint végre jónak érezni magát valamiben. Ha másképp nem, hát úgy, hogy megállapítja: a többiek szarul csinálják.
Ha azonban találnának egy tevékenységet az életükben, ami igazi sikerélményt és örömöt hoz, megnyugodnának. Nem lenne szükségük kompenzálásra és mások lealázására ahhoz, hogy megerősítést kapjanak a saját maguk értékességéről.
Szóval: hobbit űzz, ne háborúzz! Add tovább! Találja meg minden ember azt, amiben jó, amiben sikeres, amitől boldog... Így talán sokkal több kiegyensúlyozott egyén szaladgál majd a világban.
Na és te miben vagy a legjobb?
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
