7 dolog, ami egyáltalán nem hiányzik a gyerekkorból!

Gyerekként a felnőtté válás pedig egy örökkévalóságnak tűnt. Aztán igazából a gőgicsélő aprótalpúból egy szempillantás alatt felnőtt emberek lettünk - vagy legalábbis ráléptünk arra a bizonyos útra. És nem arra gondolok, hogy a személyi igazolványunk szerint elértük a megfelelő kort. Hanem úgy igaziból is. (A kivételkezeléstől - azaz az életképtelen emberek külön elemzésétől - most eltekintek.)

Szóval, jobb esetben elég sokan eljutunk a felnőtté válás állapotába, pikk és pakk azzá leszünk. De legyünk őszinték: ez szívás. Felnőttnek lenni messze nem olyan szipiszuper dolog, mint amilyennek az a fogváltós, majd a pattanásközpontú korunkban tűnt.

Mert ez azt is jelenti, hogy senki nem dönt és vállal felelősséget helyettünk. Nincs mamahotel, nincs papalak, csak a saját megteremtett élettér, az önmagunk kidolgozott feltételek mentén. Ennek ellenére van néhány dolog, amiért mégiscsak jó, hogy már nem vagyunk gyerekek:

1. A legó frizura immáron a múlté!

Nem más dönti el, hogy milyen színű, illetve hosszúságú a hajam. Csakis akkor kerülnek bele mindenféle bogaras és színes vackok, ha én úgy döntök. Ha pediglen lila és/vagy zöld csíkos hajkoronára váltok, akkor sem kapok figyelmeztetést az ellenőrzőmbe.

2. Annyi csokit eszem, amennyit csak akarok!

És akkor eszem, amikor úgy szottyan kedvem! Igen, akár közvetlenül ebéd előtt is. Természetesen ezzel is kiváló példát mutatva a család gyerek tagjainak, lábrángást okozva az őket nevelni szándékozóknak.

3. A tányérom tartalmát és mennyiségét én határozom meg!

Nem beszélve a hidratálási szokásokról! A "csak még egy kanállal", "egy picikét tessék enni" és az "én kedvemért" ételek végre nem szerepelnek az étrendben. Ráadásul a spenót vs. sóska párharcban is én hirdetek győztest. Ami pedig a folyadékbevitelt illeti... tapasztalati úton megtanulható, mi a különbség a bor és a sör mellékhatásai között.

4. A reggel akkor kezdődik, amikor én szeretném.

Ugyan a hétköznapi elalvásokat a főnököm rosszallóan nézi, de legalább egy napindító fejmosással kevesebb jut.

5. Akkor van este, amikor én akarom.

Nem a matek dolgozatom eredményétől függ az esti kimozdulás. Ráadásul buli esetén nincs büntetés 10 perc késés miatt, és a hollétemről szóló igazoló jelentés is a múlté. Ha pedig úgy döntök, hogy a tévé távirányítójával töltöm meg az énidőt - azaz tévét nézek - úgy hajnalig, akkor életbe lép az előző pont.

6. Én állítom össze a ruhásszekrényem tartalmát!

A szekrénybe a ruhák csakis az én jóváhagyásommal kerülhetnek ki vagy be (leginkább be). Ami pedig a belső elrendezésüket illeti... esetleges nem megfelelő sorrendben történő behelyezésükből nem következik automatikusan a "majd megtanulod, ha nem pakol utánad senki" és a "10 perced van összerakni" kezdetű hegyibeszéd.

7. A szandált bátran viselem zokni nélkül!

És az alkalmi viselet sem csupán fekete szoknya/fehér ing kombóból áll; no, és mindezt egy ünnepélyre készülős verstanulás sem előzi meg. Ha pedig a reggeli ébredéskor valamiért az előző esti szettben ébredek fejfájással, akkor igazolódni látszik, mennyire helyesek az öltözködési szokásaim. Hisz az esti szett pizsinek is tökéletes.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock