Én nem akarnék hercegnő, -né vagy más hasonló főméltóságú grácia lenni. Én csípem ezt a prosztó, halandó életet!
A pukedlizés még hagyján, van abban valami perverzül komikus, hogy egy padlócirkáló, a szobatisztaság terén még kihívásokkal küszködő kisherceg előtt hajlongok. De az, hogy mindenféle erőfeszítés és lelki hullámvasút nélkül az ölembe hulljanak a dolgok?
Hát ezt nem igazán tudom elképzelni - pláne, hogy nekem nem esne le a korona a fejemről, ha dolgoznom kellene! De a hercegnők/hercegnék életében nemhogy nem kell, nem is lehet! A jótékonykodás szuper, azt csípném, de a pénzemért szeretnék megdolgozni, nem pedig az adókból összeharácsolni azt.
Higyjétek el nekem, nem csak én nem vágyom ezt az életed, a monarchia sem akarna engem - tehát ez egy kölcsönösen előnyös megegyezés. :)
Legalább 5 érvet fel tudok sorolni, hogy miért:
Kötelező harisnyaviselés. Állandóan, még akkor is, ha Indiába utazol az év legforróbb nyári napján. Soha, ismétlem: soha! És a legnagyobb protokolláris agyrém: mondjak le a flamingós körömmatricáról? Nincs az az isten. Se királynő.
Ne foghassam a férjuram kezét, mert az illetlenség? Vagy hova tovább: ha egy puszira vetemednék elvakult szerelmetességemben, címlapon hozná le a hírt az összes valamire való sajtóorgánum, például "A Korona megszentségtelenítése" szalagcímmel? És ami még ennél is rosszabb: ne nyünyürgethessek meg egy kisállatot, mert meggyűrődne a szoknyám (ami alatt harisnyában dunsztolódom)? Engem aztán senki nem tarthatna vissza, ha én babacorgi popsit akarok masszírozni, akkor azt fogok.
Nem kecsegtet sok jóval a történelem: meghalni a hazáért, sereget vezetni - még háztartást sem nagyon tudok! És hiába élünk a 21. században, amikor már csak az uralkodók utolsó mohikánjai ülnek a trónokon (vagy csúsznak le azokról éltes koruknál fogva), sosem lehet tudni, mikor kellene a királyomnak hazaszeretet címszóval leakasztania az ükapja mordályát a vitrin faláról.
Bármikor jöhet egy népszavazás vagy egy alkotmánymódosítás, aztán földönfutóvá válnánk, elszokva minden világi hívságtól, kiszolgáltatva az alattvalók kegyének. Hát kell ez nekem? Inkább a bedőlő frankhitel.
Marcona szekusok, kilós tiarák, az az ostoba integetés, meg aztán ott van a Koh-i-Noor gyémánt átka is - kösz, de nem! De persze Isten óvja a Királynőt!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.