Mosolya lehengerlő, karizmája mindenkit magával ragad. Ennél az idealizált képnél nem látunk tovább, ha az igazi nőről van szó. Mintha csak egy kecses őzgidát ábrázolnánk egy olajfestményen. Nem tudni hogyan és miért alakult ki pont ez az elképzelés, de sokunkban hagyhat mély nyomot a tökéletesség ezen ábrázolása. Főleg a legrosszabb napjainkban érezzük azt, hogy milyen távol vagyunk ettől, amikor édességbe fojtjuk a bánatunkat.
Bűntudat mardos, akárhányszor magunkhoz veszünk egy tábla csokit - vagy kettőt. Vagy kihagyjuk a napi edzést, sőt el sem kezdtük még a nagy alakformáló edzéstervet. Mindezt azok a mantrák miatt, amiket a tömeg kántál rendületlenül:
Tényleg így kell csinálni? Hisz mindenki ezt mondja. Mindenkinél működött. Ha nekik sikerült, neked is fog. Igazuk van, ugye? De mi van, ha nem tudunk járni a magassarkúban? Mi van, ha csak azért nem akarunk lábujjhegyen közlekedni egész nap, mert azok már nem mi lennénk?
Az igazi nő tökéletesített képe nem való mindenkire. Nem veheted meg bármelyik üzletben, vagy turkálhatod össze a piacon. Mégis megszállottan kutatunk utána. Annyira akarunk hasonlítani arra az olajfestményre, hogy elfelejtkezünk arról, hogy kik is vagyunk mi valójában.
Miért ne lehetne valaki tornacipőben is igazi nő? És az, aki imádja a csokit, és nem zavarja, ha ez egy kicsit meglátszik a csípőjén? Minden nő igazi nő. Az is, aki mellett nincs férfi. Erről Karinthy egyik idézete jut eszembe:
"Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába."
Az igazi férfi az, aki tűsarkú nélkül is meglátja benned az igazi nőt. Az igazi nő pedig az, aki akkor is tisztában van a nőiességével, amikor egyedül üli végig az estét a bárpultnál. Mert tudja, hogy csak azért nem mernek odaülni hozzá, mert az emberek félnek az álarc nélküli nőtől. És neki egy bátor férfira van szüksége.
Persze, nem olyan egyszerű eljutni erre a szintre. Nem a pozitív mantrák tömkelege fog felhúzni abból a mélységből, ahova a magány és a rengeteg tépelődés taszított. Valahogy meg kell találnod azt az egy apró szikrát, ami fellobbantja benned a tüzet, és felmelegíti a tested. Lustálkodhatsz is, ehetsz csokit. Nem kell ahhoz tűsarok vagy luxusjárgány, hogy jó nő legyél. Elég oda a tornacipő és egy "épphogygurul" autó.
Az út a felismerésig és a konvenciók leküzdéséig borzasztóan nehéz, de a nagy küzdelmek előtt mondta valaha bárki is, hogy egyszerű lesz?
Lukács Annamária
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.