BRÉKING: Bea gyermekét ádáz és horrorisztikus tevetámadás érte!

Egyetlen dologban voltam teljesen biztos, mielőtt Milán megszületett. Abban, hogy én állati laza szülő leszek. Végülis mindent carpe diem élek meg, természetesen az anyaság is így működik majd! - Itt nyerít fel sikítva minden közeli ismerősöm, aki esetleg most olvas.

Szorongásos pszichoanya lettem! Abból is keményvonalas "B közép". Ennek pedig egyik legkedvesebb állomása, amikor a gyerek kezét majdnem leharapta egy potenciálisan veszett teve.

Késő őszi nap volt, az átlagosnál kicsit jobb idővel, így bevállaltuk kölyköcske legkedvesebb túracélpontját: az állatkertet. Ez többnyire nem volt túl stresszes program. A szokásos 8-10 kilós vészhelyzeti táskába pár liter fertőtlenítő elég volt ahhoz, hogy két állat vagy növény, esetleg pad érintése között a gyereket sterilizáljam, és viszonylagos nyugalomban teljen a délután.

Forrás: Getty Images/Maria Pavlova

Már akkor gyanakodnom kellett volna, amikor az első állatsimogatás után rájöttem: pakoláskor Bob Marley lazaságával és életigenlésével minden ilyen eszközt otthon hagytam... Még egy törlőkendő sincs nálam, de gondoltam:

Ez az, végre a gyógyulás útjára léptem!

Tartott is az eufória úgy nagyjából 25 percig, amikor is elértünk a tevékhez. Egyetlen imádott gyermekem odanyújtotta az állatnak a kaját, én lelkesen fotóztam, mikor arra eszméltem, hogy valami rohadt nagy hiba van a képen. Ugyanis a teve szája ott végződik, ahol a gyerek könyöke kezdődik.

Elsőre abban reménykedtem, hogy nincs nagy baj. Csak éppen a gyerek miatti szorongásom akkor érte el csúcspontját: azt hallucináltam, hogy egy 650 kg-os, nem túl kommunikatív emlős elnyelte magzatom kezét. Így a legrosszabb, ami történhet, az pár havi pszichiátriai kezelés - de apára nézve gyanakodni kezdtem: nem az én érzékelésemmel van a gond...

Próbáltuk kihúzni a teve szájából a gyerek komplett alkarját - aki állatira ragaszkodott a megszerzett trófeához -, én meg kicsit úgy éreztem magam, mint Ellen Ripley, amikor a három emelet magas anyakirálynővel küzd az Alienben. Mindezt Milán egyébként teljes nyugalommal viselte. Mikor a teve végre elunta ezt, és kinyitotta roppant büdös száját, a gyerek karján körülbelül 4-5 liternyi nyál lógott. És volt ott egy incifinci, vérző seb is. Egy dolgot tud minden anya biztosan - a kevésbé pszichók is -, hogy a vérző seb és bármely állat nyála egy helyen, az szar kombináció!

Forrás: Getty Images/skynesher

Fertőtleníteném gyorsan, de hopp, azt - ma először - otthon hagytam... Emberben nem okozott még 2x2 mm-es seb ilyen rettegést! Gyorsan megkerestük az elsősegélyt.

Na, ott egy nagyon kedves nénike volt, egy doboz leukoplaszttal. „Betadine, vagy ilyesmi?" - kérdeztem. „Jajjjjj, aranyoskám, ne izguljon már annyira, hát ezek az állatok olyan tiszták!" - felelte a néni...

Kimostuk, leragasztottuk, hívtuk a doktor nénit, hogy megmondja, mi ilyenkor a teendő. Természetesen az átlagos magyar gyerekorvos volt, nagyjából 85 éves, járókerettel. Azt mondta:

Lehet, hogy kéne egy tetanusz, de hát fene se tudja, vigyük be inkább a Heim Pálba!

Apa tett egy reménytelen kísérletet, hogy meggyőzzön: láthatatlan sérüléssel és leukoplaszttal ne rohanjunk kórházba! De még így is hamar beértünk. Amikor elmondtam, hogy teveharapással érkeztünk, a felvételis nővér arcára komoly rémület ült ki.De valamiért úgy éreztem, nem a gyerek állapota aggasztja, hanem, hogy engem hova szíjaznak le, míg érkezik szakszerű segítség. Azért az állatkertes sztori meggyőzte, így felhívta a sebészetet, akiknek a következő válaszokat adta a telefonban:

Igen, Doktor Úr... Nem, nem viccelek... Teve... Komolyan... Nem, nem a sivatagban... Itt, Budapesten... Doktor Úr... tényleg.

Mire átértünk, a sebészeten az összes rezidens bent tömörült egymás vállán, mint a Rippel fivérek. Azt hiszem: biztosra vették, hogy ilyet a nyugdíjig már nem látnak... Ebben egyetértünk. Méretileg szerintem is a miénk volt a létező legkisebb seb.

Forrás: Getty Images/MartinPrescott

A doktor elmondta, hogy a kötelező védőoltás miatt tetanusz szempontjából még jók vagyunk, de valóban minden állathoz köthető, vérzéssel járó sérülést nekik szigorúan jegyzőkönyvezni kell és jelenteni az ÁNTSZ-nek.

Kedvesen felvilágosított: a városban több denevér rodeózik éjszaka, mint egy átlag Drakula filmben, és ezek jelentős része veszett. Az Állatkert pedig nekik Kánaán, szóval, ha esetleg egy ilyen denevér pont ezzel a kedves tevével találkozott, akkor gáz van! Ezt ugye vizsgálniuk kell, nehogy a gyerek veszettséget kapjon. Vizsgálat alatt pár hetes megfigyelést értett...

Itt már nagyon sajnáltam, hogy Magyarországon nem elfogadott az eutanázia, mert szerettem volna, ha ott rögtön végez velem! Szorongós anyukának pár hét várakozás, hogy veszett, vagy nem veszett az állat, ami megharapta a gyereket, az nagyjából olyan, mint a több hónapos fogyókúrát lezáró egy hetes léböjt kúra. Lehet, hogy van, aki túlélte, - de olyan emberrel még senki nem találkozott. Nekem valahogy mégis sikerült.

Túléltem, a nyamvadt teve sem volt veszett, a gyerek sebe úgy másfél nap alatt begyógyult. Azóta pedig úgy csomagolom a fertőtlenítőket az Állatkertbe, mint Gombóc Artúr a csokoládét: zselés fertőtlenítő, spriccelős fertőtlenítő, kézmosó fertőtlenítő, törlőkendőbe ágyazott fertőtlenítő, kerek csomagolásban és gömbölyű csomagolásban.

Nyitókép: iStockphoto

    Ezek is érdekelhetnek