Kétszer 5 tanács a jó házassághoz

Egyik barátom azt mondta tegnap: "Már nincs értéke a házasságnak!". "Ezt mégis hogy érted?"- kérdeztem, de választ tulajdonképpen nem is vártam, mert pontosan tudtam, hogy mire gondol.

Elméláztam. Ma Magyarországon minden második házaspár válik, - ez elég rossz statisztika. Ha most szétnézek a baráti körömben, egy ellenpéldát sem tudok mondani.

De miért ilyen rossz a helyzet? És ki vagyok én, hogy véleményt alkossak, hogy ítélkezzem, hiszen én is elváltam! Hogy sikerült nekünk ennyire értéktelenné varázsolni a házasság, a család intézményét?

Forrás: iStockphoto/verve231

Talán az lehet az ok, hogy napjainkban hímsoviniszták küzdenek a feministákkal? A konditermekben, a munkahelyeken, a szórakozóhelyeken, a médiában, de talán még az otthonokban is dúl a harc. Sok a munkamániás, szingli férfi és nő, akik hajnalban már edzenek, utána rohannak az irodába, hétfőtől péntekig. De pénteken aztán ötkor eldobják a klaviatúrát, hogy belevessék magukat az éjszakába, jöhet a pia, jöhet a szex!

A céljuk lehet karrier, saját lakás, ház, de csak kevés esetben a házasság. Ha mégis összejön egy komolyabb kapcsolat, akkor esetleg jöhet a házasság:

Ha mégsem jön össze, legfeljebb elválunk.

Pedig egy életre szóló kapcsolat nem csak úgy megtörténik, azon dolgozni kell - magunkon, a másikon, egymáson!

Forrás: Getty Images/Aldo Murillo

Pár ezer évvel ezelőtt még kellemetlen volt a szingliség, mert egy házasság létrejötte védelmet nyújtott. Természetes dolog volt a családalapítás. De annyira jó volt ez?

Egy nagycsalád legalább tíz gyermeket nevelt és úgy működött, mint egy vállalkozás. A családfő gazdasági, vallási, politikai szempontból is irányította a családot. A szülők választottak házastársat 12 éves lányaiknak, 13 éves fiaiknak. Aztán a tinik vagy bejöttek egymásnak, vagy nem, de együtt éltek, amíg meg nem haltak. A két család megegyezett a "mátkapénzben"- ez úgy zajlott, mint egy üzletkötés. Gondoljunk csak bele, mit szólna tizenéves fiúgyermekünk, aki éppen vakon gépel telefonja képernyőjén, mikor közöljük vele: el kell vennie mondjuk Kovács Hajnalkát a szomszédból, mert az apja jól menő vállalkozó és a családdal már megegyeztünk! Ez segítene kifizetni a hitelt. A mi társadalmunkban ez ma már elképzelhetetlen, de néhány kultúrában még működik.

Szóval a fiatalok beszorultak a gyertyát a két végén égető modern szingliség és nagyanyáink boldogtalan kényszerházasságai közé. Pedig lehetne ezt jól is csinálni!

A jövő azért nem reménytelen: a statisztikák szerint évről évre nő néhány százalékot a házasulandók száma! A nők átlagosan 26, a férfiak 32 évesen házasodnak.

Egy férfi újságíró barátom szerint, egy hosszú házassághoz ma minimum öt dologban egyezni kell:

  1. Működjön a szex!
  2. Legyen jó a kommunikáció!
  3. A felek értsenek egyet a gyereknevelésben!
  4. Álljanak egy oldalon politikailag!
  5. Ne legyen kulturális és vallási különbözőség!

Ez mind igaz, de a mai társadalmunkban elég is lenne? Az biztos, hogy bármelyik hiányában nem működhet a holtomiglan! De akkor hol van a lángoló szerelem, mely végül romantikus szeretetté formálódik, ami átsegít majd a nehézségeken? Azt tudjuk: ha nincs lelki kötődés, attól még működhet a szex. Fordítva már nem biztos, hogy igaz. Tehát szerintem tegyük a szerelmet az első helyre!

Forrás: Getty Images/Aldo Murillo

Az én női listám tapasztalataim alapján így nézne ki:

  1. Legyünk szerelmesek!
  2. Ismerjük meg alaposan a másikat!
  3. Jó, ha barátok is vagyunk, hasonló érdeklődési körrel!
  4. Válasszunk jó humorú társat!
  5. Töltsünk mindig annyi időt együtt, amennyit csak bírunk!

Fiatalok, hozzuk vissza a házasság becsületét!

Nyitókép: iStockphoto 

    Ezt olvastad már?