Ha a Tinderen se találok senkit, beállok apácának

De mi van, ha csak becsapás? Bár az életem már így is olyan, mint egy kihalt bolygó, akkor meg nem teljesen mindegy? Mondjuk, ott van esetleg a szomszéd srác, aki a múltkor rám írt, csak az a baj, hogy nem ír helyesen. Bár anyukám szerint az ész nem minden. De nem is valami helyes. Na, mindegy, őt inkább passzolom. És akit a kolléganőm mondott? Igaz, ő meg kopaszodik, akkor inkább hagyjuk...

Amióta véget ért az utolsó kapcsolatom, nem találtam olyat, aki alkalmas lett volna bármi komolyabbra. Ugyan volt két (!) egyéjszakás kalandom. Nem igazán tudtam hova rakni őket. Az egyik pasi olyan hirtelen ért a csúcsra, szinte még hátra sem dőltem az ágyban, és ő már kilőtt, mint egy űrhajó.

A másik kicsit tartalmasabb volt... Miután az anyukája megkínált süteménnyel, bementünk a hálószobába, és egyből elkezdte kigombolni az ingemet. Ahogy befejezte, rám nézett, és elsírta magát. Akkor ott úgy éreztem, menten elsüllyedek, mert lehet, hogy minden este benyomok egy tábla csokit, de attól még lejárok a konditerembe, és ennyit bizony nem hízhattam. Szegénykém térdre borult, és nem győzött bocsánatot kérni, én pedig nem győztem visszagombolkozni. Elmesélte, hogy a barátnője két hete szakított vele - pedig annyira összeillő pár voltak, és ő ezt azóta nem is tudja feldolgozni.

Ilyen gondolatokkal kezdtem bele ebbe a jobbra húz-balra húz dologba. Teljesen ismeretlen, teljesen habos-babos, mindenféle reményekkel kecsegtet, és én már semmit nem remélve belevágtam:

• A telefonomon megnyitom a letöltő appot, és beütöm a "tinder" szót a keresőbe, majd rögtön, további gondolkodás nélkül letöltöm. Nem akarok vacillálni, mert biztosan meggondolnám magam.
• Egyből rányomok, és átfutom az utasítást. Jobb: gyere, bal: inkább ne.
• Ha ő is meghúzna, akarom mondani jobbra húzna, összekapcsolódunk, és innentől társaloghatunk.

Az este folyamán már három szuper like-om jött, ami annyit jelent, hogy csúnyák, és ők is megfektetnének. De nem akarok mindenhez ilyen negatívan állni, így fel is vettem a kapcsolatot egy szimpatikus illetővel, akit Péternek hívnak, a műszakin tanul, és bár nem igazán akar komoly kapcsolatot, de "egy próbát megér" alapon társalgunk. Rám írt még Zsolti, Tibi, Gabi, Tibikettő, Ádám és Jani. Ők is egyetemisták és szimpatikusak, de csak annyira, mint a szomszéd Gyuri bácsi...

Juhász Bianka

Nyitókép: Shutterstock