Azt mondod, régen erősebbek voltak a kapcsolatok, mint ma?!

Képzeld csak el, mi volt a déd- vagy üknagyapáink idejében! Lovas kocsi, kettes busz lábhajtással meg a szomszéd Ladája, amivel leutaztak a Balcsira. Egy kibontakozó románcnál pedig az a heti egy találka, amikor Pisti bácsi vette a fáradtságot, és átsétált a szomszéd faluba. Mert BKV az nem volt. Se Tinder. Se Facebook, se 0/24-es összeköttetés.

Ha csak egy puding van a polcon, akkor a legtöbb ember örül annak, ha legalább az az egy az övé lehet. Ezért pedig simán zsákszámra lenyeli a békát. Úgy, ahogy Mari néni is simán elnézte Pisti bácsi kocsmavizitjeit. Az öreg pedig hallgatta Mari néni szofisztikált kora reggeli tányércsapkodását valami semmiségért.

Mert régen nem volt mindenki a kirakatban, ezért, amikor valaki talált egy kb. normális embert, akkor csak simán örült annak, hogy legalább ennyi jutott neki. De szerinted jól van ez így? Te tényleg elhiszed, hogy akkoriban minden tartós kapcsolat maga volt a megtestesült Disneyland? A fenét! Nem volt mindenki egész életén át halálosan szerelmes a párjába. Csak megszokták egymást, leragadtak egymás mellett, és nem is láttak lehetőséget arra, hogy jobb lehet. Ezért beletörődtek. És ez azért nem a boldogság definíciója...

A mai világban az internet, a társkereső oldalak és olcsó utazások korában pont azt kapják meg az emberek, amire régen is szükségük lett volna. A választás lehetőségét. Azt, hogy ne kelljen a "semmi" helyett a "kicsit rosszat" választanod. Ahogy régen, ma is vannak rossz kapcsolatok, elhúzott szakítások és elhidegült párok.

Ne ijedj meg az egynyári kapcsolatoktól! Mert a modern kor kapcsolatai igenis lehetnek bensőségesek, csak sokkal hamarabb kiismerhetik egymást az emberek, mint régen. Ez pedig ajándék. Ajándék azért, mert - ha van erőd és jellemed, és tisztában vagy azzal, hogy tiéd a világ - akkor nem kell megalkudnod az "ez van, ezt kell szeretni" lehetőségekkel. Nem fogsz megállapodni az első Tinderhuszárral, aki szembe jön veled.

Lehet, hogy a huszadikkal sem. De ha jól döntesz, a végén még akár egy valóban boldog kapcsolatod is lehet. Legyél az a Mari néni, aki már régen sem ült volna fel az első lovas kocsira, ha az neki nem megfelelő, még akkor sem, ha az az egyetlen!

Nyitókép: iStockphoto