Megcsalás - szex nélkül?...

Hosszú ideig boncolgattam magamban a témát, és végül arra a válaszra jutottam: attól függ, honnan nézzük. Sokak szemében a megcsalás annyit jelent, hogy valaki egyszerűen félrekefél. Szerintem ennél viszont jóval árnyaltabb, összetettebb a kérdés.

Az is megcsalás, ha beleszeretünk valakibe, elkezdünk kötődni hozzá, miközben párkapcsolatban élünk. És sokkal nagyobb szarban vagyunk mi is, és a partnerünk is, ha ez történik. Mert erről nem tehetünk. A szerelem, az érzések maguktól jönnek. Megpróbálhatunk küzdeni ellenük, de attól még ott lesznek...

Maximum megtiszteljük a párunkat annyival, hogy ellenállunk a kísértésnek, nem engedünk a vágyainknak, és elkerüljük a fizikai megcsalást. Ha beleszeretünk valakibe, de testiségre nem kerül sor, tulajdonképpen nincs is mit megbocsátania a másik félnek: hiszen nem tettünk semmit. Csak éreztünk. Esetleg mondtunk. Mégis nagyobb az esélye annak, hogy menthetetlenül tönkremegy a kapcsolatunk. Nagyon kellene akarnunk egymást, hogy rendbe tudjuk hozni.

Ezzel szemben, ha nincs érzelem, csak klasszikus értelemben vett megcsalás, kizárólag szex, az bizonyos szempontból mégiscsak rosszabb. Mert engem senki ne etessen a hirtelen felindulással, meg a semmiből jött vággyal! Odáig, hogy két ember lefeküdjön egymással, igenis el kell jutni. Én még a legdurvább céges buliban sem láttam olyat, hogy valakit a táncparkett közepén elkapott a hév meg a hirtelen felindulás, majd ott, mindenki szeme láttára egymásnak estek, és ott történt meg az aktus.

Ezen a téren nem vagyok elnéző. Talán másképp gondolnám több évnyi házassággal a hátam mögött, amikor már gyerekek, ház, vagyon, millió közös emlék és élmény van, amit kár felrúgni egyetlen borgőzös éjszakán történt kamatyolás miatt.

Azzal is tisztában vagyok, hogy tényleg van együttlét, ami az égvilágon semmilyen érzelmi töltetet nem hordoz magában, egyszerű fizika, test találkozása a testtel, semmi több. Ez egyszerűen már az én makacsságomból fakadó elvi kérdés. Akinek egy minden érzelmet nélkülöző szex többet ér, mint az, hogy nekem ne okozzon fájdalmat, és ne tegye kockára a kapcsolatunkat, az felejtsen el engem! Ismerem magam: elveszne a bizalmam. Soha többé nem tudnék maximálisan megbízni a társamban, elhinni, hogy csak sörözni megy a haverjaival, vagy céges csapatépítőre utazik a hétvégére. Örök kétkedés lenne az életem.

Hát így állok én a megcsaláshoz. Nehezen, vagy egyáltalán nem tudnám megbocsátani. És hogy melyik a rosszabb, az érzelmi vagy a fizikai? A vágyak vagy a tettek? Ha önmagamat nézem, a fizikai. Ha kettőnket, az érzelmi.

Nyitókép: iStockphoto