3 óra alvással a hátad mögött nem éppen rózsásak a reggelek. Nekem ez rendszeres, legalábbis a menstruációm kezdete előtt, mert úgy izzadok és annyira fájnak a melleim, hogy igazán jól csak akkor tudnék aludni, ha egy ventilátor előtt tölteném az éjszakát – persze nem fekve, hanem állva. Lássuk be, erre azért nem sok az esélyem...
Viszont vannak bizonyos dolgok, amiket megtehetek annak érdekében, hogy ne legyek elviselhetetlen minden menstruációkor. Elsőre talán furcsának hangzik, de a megoldás egyik kulcsa az öltözködésben keresendő.
Alapvetően nem vagyok egy kebelcsoda, szóval amikor bikinimodelleket keresnek, akkor nem én vagyok az, akit mindenáron fotózásra akarnak hívni, de én békét kötöttem már e tekintetben a testemmel. Viszont mielőtt megjön, „óriásira nőnek a melleim", ezért be kell vetnem némi trükköt annak érdekében, hogy ne meztelenül kelljen az utcára mennem.
Mivel nemcsak fájnak, de a legkisebb érintésre is nagyon érzékenyek a melleim, ezért PMS idején nem viselek melltartót. Helyette inkább felveszek egy atlétát a felsőm alá, hogy azért mégse lyukadjon ki a pólóm, ha fázom... Így el tudom kerülni, hogy a melltartó megnyomjon akár egy kicsit is, és ennek köszönhetően elviselhetőbbek a napok. Persze arra nagyon ügyelek, hogy semmi műszálas ne érjen a mellemhez, mert attól iszonyú morcos tudok lenni, ráadásul viszketek is tőle, és egy mellvakaró nő látványa nem éppen vonzó, úgyhogy ezt jobb elkerülni.
Éjszakánként az lenne a legcélszerűbb, ha lemondanék a hason alvásról, de sajnos kizárólag Superman-pózban tudok aludni, szóval nincs mese, ki kellett alakítanom a PMS-es alvási szokásaimat. Ilyenkor egy vastagabb, puha plédet szoktam a mellkasom alá teríteni, hogy ne nyomja a cicimet a matrac, ha ráfekszem, illetve egy lenge, de vastagabb anyagú pamut pólóban alszom, ami szintén segít tompítani a mellemet érő kellemetlen ingereket.
Edzésnapokon előkerülnek a nagyon feszes sportmelltartók, amelyek segítenek úgy leszorítani az „ikreket", hogy ne ugráljanak a futópadon. Mert hiába nem nagyok a melleim, ha ugrálok, akkor ők is ugrálnak velem. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy levegőt sem tudok venni a sportruhámban, de tény, hogy PMS-kor eggyel kisebb méretű sportmelltartót viselek.
Nagy cici, nagy poci...
Ez a másik változás, ami engem gyakran elér, mielőtt menstruálni kezdek. Alig eszem valamit (pedig tudnék, bőséggel), mégis fel van puffadva a hasam. Ilyenkor a feszes leggingsek és farmerek a feledés homályába merülnek, mert bevágnának a gyomromig, ha ezeket viselném. Kizárólag laza, gumis derekú nadrágokat hordok, nyáron pedig lenge szoknyát, mert abban elfér a pluszhasam.
Ráadásul bármennyire viccesen hangzik is, a menstruáció ideje körül valahogy fázósabb a derekam, ezért ilyenkor még az is belefér, hogy betűröm a felsőimet – még akkor is, ha nyár van és 50 fok.
Na és persze ott van a bugyikérdés, ami szerintem az egyik legbeszédesebb ruhadarabja egy nőnek. Gondolj csak bele, amikor randira mész, akkor előkerülnek a falatnyi, pántos és csipkés csodák, amikor elegáns helyre készülsz, akkor a testszínű, varrásmentes darabok, menstruáció környékén pedig az egyáltalán nem feszes, puha anyagok élveznek előnyt. Ilyenkor ugyanis egyáltalán nem célom a hódítás, mert kizárólag a túlélésre játszom.
A cikk megjelenését a Phytotec Hungária támogatta.
Hirdetés
A Premens vény nélkül kapható barátcserjekivonat-tartalmú gyógyszer.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
