A leghülyébb párkapcsolati tanácsok, amiket valaha hallottunk

A barátnőimmel mindig jókat röhögtünk azon, hogy mekkora blődségeket kérdeznek az olvasók. Például olyanokat, hogy teherbe lehet-e esni a zuhanyrózsától, a fiúk meg tudják-e játszani az orgazmust, vagy hogy hizlal-e a sperma. És hát az igazság az, hogy a válaszok néha legalább olyan balgák voltak, mint a kérdések.

Azóta persze nagyot változott a világ, de értelmetlen és haszontalan tanácsokból ma sincs hiány - főleg amikor párkapcsolatokról esik szó. És most nem csak a nők agyát károsító, közhelyekkel és buta általánosításokkal teli újságcikkekre gondolok. Az ismerőseim között is akadnak olyanok, akik ellenállhatatlan kényszert éreznek arra, hogy szerelmi ügyekben tippeket adjanak.

"Tudni fogod, hogy Ő az Igazi."

Egyszer az egyik barátom azt mondta:" Érezni fogod, ha megtaláltad a nagy Őt." Amikor először találkoztam a szerelmemmel, egy kicsit sem érdekelt. Nem tetszett a szakálla, kirázott a hideg az oldalzsebes nadrágjától, és roppant unalmas alaknak tűnt. Csak azért kezdtem beszélgetni vele, mert akkor épp lemerült a telefonom. Semmiféle villámcsapásszerűt nem éreztem, nem volt kémia első látásra, mégis ő lett az életem párja.

"Ne írj vissza rögtön!"

Egyes barátaim szerint a várakoztatás igenis célravezető az ismerkedés elején. Szerintük sokkal vonzóbbnak és izgalmasabbnak látszom, ha a pasi üzenetére nem válaszolok azonnal, elfelejtem visszahívni, vagy utolsó pillanatban lemondom a randit. Ettől ugyanis beindulnak az ösztönei, hisz minél nehezebb elejteniük a zsákmányt, annál izgalmasabb számukra a vadászat.

Szerintem ez nettó hülyeség. Nem hiszek az olyan kapcsolatokban, amelyek egymás becsapására és megtévesztésére épülnek. Ha kisded játékokat kell játszanom ahhoz, hogy valaki értékeljen és udvaroljon, akkor inkább egyedül maradok.

"Tegyél úgy, mintha nem érdekelne!"

Na, nálam az ilyen mondatok verik ki igazán a biztosítékot. Utálom a taktikázást! Igenis ki akarom mutatni a másiknak, hogy kedvelem! Én mindig nyíltan, egyértelműen beszélek a szükségleteimről, a vágyaimról, de úgy tapasztalom, a legtöbb ember számára nehéz őszintének lenni - főleg párkapcsolati és szexuális kérdésekben.

Sokan rettegnek attól, hogy felfedjék valódi arcukat, személyiségüket - attól tartva, hogy azzal elveszítik a büszkeségüket. Közel negyven évesen, rengeteg tapasztalattal a hátam mögött, elég érettnek tartom magam az érzelmek felvállalásához.

"A neten lehetetlen normális párt találni."

Tapasztalatból mondom, hogy általában azok ítélik el a virtuális ismerkedést, akik még sohasem próbálták. Nekem is szokták mondogatni az ismerőseim, hogy a társkereső oldalak tele vannak lúzerekkel, csalókkal, perverzekkel.

Én viszont úgy látom, hogy nincs személyiségbeli különbség az online és offline ismerkedők között. Sőt, az utóbbi években sok érdekes férfival ismerkedtem meg Tinderen, és hogy nem lettünk fülig szerelmesek egymásba, annak semmi köze nincs az internethez.

Nyitókép: Shutterstock