Pár hete elengedtünk Petit szabadságra. Állítólag szüksége volt kikapcsolódásra és feltöltődésre. Hát milyen munkaerő az ilyen? Kérem szépen, a she.hu nem puhányok gyülekezete!
De végül meggyőzött minket azzal, hogy neki bakancslistás álma a vadvízi evezés. És amúgy is, mindenféle törvényi rendelkezés tiltja a rabszolgamunkát. Szóval kénytelenek voltunk elengedni - hisz szólította a vadon. Azzal vigasztalt minket, hogy majd ír róla cikket. Szóval, íme!
Nem igazán jellemző rám, hogy túlaggódnám a dolgokat. Most is így volt: nem készültem fel arra, hogy el fogok utazni. Az indulásunk reggelén csak felkaptam a táskát, amit a feleségem összepakolt nekem (legközelebb férfinak szeretnék születni - a szerk.), és beszálltam a többiekkel a kocsiba.
A szállásunk egy kis magánpanzióban volt Göstlingben, egy nagy birtokon. A kilátás pedig olyan volt, mint egy giccses filmben: hatalmas hegyek ölelték körbe a napsütötte legelőket, amiken szarvasok legelésztek. Úgy érzetem, ilyen helyen szívesen tölteném majd a nyugdíjas éveimet.
Dehát nem bámészkodni jöttünk, hanem evezni!
Ehhez az első akadály, amit le kellett győznünk, a többrészes ruházat magunkra rángatása volt, amit egy laza trekk (kétszemélyes csónak) felpumpálásával vezettünk le. Miután a 40 fokban ezzel végez az ember, úgy érzi, hogy a napi sportadagját már letudottnak minősítheti... Pedig még csak ekkor jön a java!
A csapatban ketten voltunk csak olyanok, akik egészen addig vadvízi evezést legfeljebb a TV-ben láttak, ezért a többiek úgy gondolták, ideális párost fogunk alkotni - és közös trekkbe kerültünk.
Amíg a folyóig kocsikáztunk, a vezetőnk felkészített, hogy mire kell figyelni, ha véletlenül kiesünk a csónakból:
- Nem szabad függőlegesen maradni, mert akkor összevissza törhetnek a sziklák.
- Gyorsan vissza kell mászni a csónakba.
- A sziklák annyira nem veszélyesek, van rajtunk sisak, mellény, a ruha is felfog valamit, de egy kiálló ágra felszúródni az igazi szívás. Mert akkor elvérzel, mielőtt le tudnának szedni a nyársról.
Ez utóbbit majdnem meg is tapasztaltuk: egy zúgóban egy belógó ág kikapta előlem a srácot a csónakból, a trekket pedig megpördítette. Szerencsére Tomi gyorsan visszakapaszkodott, és semmi baja nem történt, azon kívül, hogy vizes lett. A vezetőnk ráérősen megvárt minket a kajakjában, és az alábbi Matula bácsihoz is méltó bölcsességet osztotta meg velünk:
"Hát nem kell arra menni, ahol a fa van."
Mi megszívleltük a szavait, és másnapra már összeszokott csapatként lapátoltunk. Így végre úgy igazán átadhattuk magunkat az élménynek, ahelyett, hogy azt érezzük: az életünkért küzdünk.
És azt kell mondanom, hogy a tengerpart is gyönyörű, de ez a szépség teljesen más! Elemi erővel szakad rá az emberre a természet vadsága. Itt nem tolonganak napernyős turisták, nem üvölt az aktuális popsláger, nem akarnak rád sózni szuveníreket. Itt magadra maradsz a természettel. És csönd van.
Olyan igazi, szinte kézzel tapintható, nyugodt, mégis eleven csend.
A víz folyton olyan hideg, hogy nem algásodik, ezért mindenhol kristálytiszta, és áttetsző kékeszöld színben játszik. Vannak olyan szakaszok, ahol a folyó egy kanyonban fut, és a meredek sziklafalaktól csónakon kívül semmivel sem lehet megközelíteni. (Hacsak nem vagy zerge, vagy nem tudsz repülni.)
Ahol lassabb a folyás, ott ráérsz bámészkodni, és próbálod is minél nagyobbra nyitni a szemeidet, hogy minél több mindent be tudjanak fogadni. A sziklák mögött megbújva pisztrángok úszkálnak, a hatalmas sziklák tetején pedig - amik olyanok, mint valami ott felejtett, kövér, zöld, alvó dinoszauruszok - kis színes virágok nyújtóznak a Nap felé. A sziklafalakról indák lógnak, és kis patakok zúdulnak le vidáman - nagyobb testvérükbe csatlakozva.
Sokáig tudnám és szeretném is folytatni az áradozást, de tudom, hogy drága vezető szerkesztőm meg fogja nyirbálni, ha túl sokáig pofázok. (Puszillak, Lilla! :D )Úgyhogy annyival zárnám soraimat, hogy én biztosan nem most voltam utoljára ilyen vadvizes túrán.
Fuerteventura - egy kopár sziget, ahol el lehet bújni a gondok elől
Utazz úgy, hogy ne találkozz közben turistákkal!
Nyitókép: Szerdahelyi Dávid
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
