Álomnyaralás - 7 nap egy óceánjáró hajón

Az óceánjárón való nyaralás egy balul elsült utazás során került fel a bakancslistám élére. A szörnyű időben a szállodai szobában unaloműzőnek vett magazint lapozgatva belebotlottam egy részletes cikkbe a világ legújabb óceánjárójáról. 

Ott és akkor elhatároztam: egyszer eljutok egy ilyen hajóra. Jó pár évvel később valóra is vált az álmom, és eltölthettem egy hetet a világ egyik legnagyobb nyaralóhajóján.

A monstrum
Kezdjük is a hajó adataival, amik önmagában is sokkolóak! Hossza 362 méter, súlya körülbelül 100.000 tonna, 16 fedélzeten a 5400 utas kiszolgálásáról pedig több mint 2000 fős személyzet gondoskodik. Az úszó város kifejezést azt hiszem pontosan erre találták ki.

A hajótársaság profizmusa már jóval az út előtt megmutatkozott. Miután lefoglaltam az utazást, azonnal beléphettem az online úttervező rendszerbe. Ezen keresztül az egész hetes nyaralás minden egyes percét meg tudtam szervezni.

Forrás: Jónás Zsófi saját fényképe

 

Lehet asztalt foglalni, jegyet igényelni a színházi előadásokra (kell is, mert a helyek száma limitált, és néhány show nagyon népszerű, így még a hajó elindulása előtt minden jegy elkel) és még a kikötőkből induló kirándulások is kiválaszthatóak.  

Az út ára nagyon sok mindent magában foglal: például az összes étkezést, az előadásokat, a sport programokat. Ám a kirándulásokat, néhány speciális éttermet és az italokat sajnos nem. Egy olyan mániákus szervezőnek, mint én, már az előkészület is örömünnep volt - és még fel sem léptem a hajó tatjára!

Forrás: Jónás Zsófi saját fényképe

Végre eljött a nagy nap, és egy eléggé viharosra sikerült repülőút után ott álltunk végre az Allure előtt, mely élőben még nagyobb volt, mint képzeltem. Kezdetét vette életem legfantasztikusabb utazása.

A hajón több, mint 20 különböző helyen lehet enni, attól függően, hogy milyen stílusú éttermeket kedvel az ember. Én nem vagyok oda a nagyon elegáns helyekért, így a főétteremben csak egyszer fordultunk meg, inkább a büfé rendszerű lazább helyeken ettünk.

Forrás: Jónás Zsófi saját fényképe
Tipp
A legjobban az olasz étteremben éreztük magunkat, szuper a zenéjük és isteniek a desszertjeik. Ezeken kívül van még többek között japán, mexikói fine dining étterem is a hajón, sőt még egy ötvenes évek stílusában épült amerikai hamburgeres is. Egy biztos: a diétázásnak még a gondolatát is felejtse el mindenki erre az egy hétre!

Minden délután megkaptuk a hajó újságját, melyben a másnapra vonatkozó legfontosabb információk voltak. Például, hogy hol kötünk ki, mik a legérdekesebb látványosságok, milyen lesz az időjárás, és egy nagyon részletes leírás a másnapi programról.

Forrás: Jónás Zsófi saját fényképe

A társaság úgy hirdeti az útjait, mint egy teljes kikapcsolódást nyújtó nyaralást az egész család számára. Nem viccel, be is váltja az ígéretét. Minden korosztály megtalálja a neki való programot.

Egészen a pici gyerekekre szabott játszóházaktól (bármikor összefuthatunk Julien királlyal vagy éppen Shrekkel), a tiniknek kialakított játéktermeken át az éjjeli klubokon keresztül a könyvtárig minden van.

A sport szerelmesei nappal kipróbálhatják a szörf szimulátort, a kosárlabdapályát, korcsolyázhatnak vagy akár falat is mászhatnak. A legutóbbit mi is kipróbáltuk, hihetetlen élmény a tenger felett elérni a kis csengőt a magasban.

Forrás: Jónás Zsófi saját fényképe

 Aki inkább nyugodtabb programokra vágyik, az napozhat a 4 főmedence valamelyike mellett egy kellemes koktéllal, vagy olvashat egy jó könyvet a hajó közepén levő parkban. A kikötőkben szervezett utakon felfedezhetőek a városok, de ha az ember, elég bátor, akkor egyénileg is nekivághat. Mivel az indulás elég szigorú menetrend szerint zajlik, és többször figyelmeztetik az embert, hogy a hajónak időben ki kell futnia, mi inkább a szervezett utakon vettünk részt.

Forrás: Jónás Zsófi saját fényképe

Az esték sem telnek unalmasan: színházi előadások és klubok szórakoztatják a közönséget. A mi kedvencünk a hajó végében elhelyezkedő vízi színház volt, akrobatákkal, műugrókkal és légtornászokkal. Két bal lábunk ellenére még táncoltunk is a latin bárban (a két jó barátunk, koktél és whiskey bátorítására). A főutcán pedig esténként utcabált tartanak, minden nap más-más stílusban. Kétségkívül a '70-es évek diszkós bulija aratta a legnagyobb sikert a rengeteg lufival és a YMCA-jel.

Szerettem volna mindent látni és kipróbálni, ám két nap után rá kellett jönnöm, hogy ez a terv kivitelezhetetlen... Még úgy is, hogy a szobánkban az alváson kívül nem nagyon töltöttünk időt.

Az utazás egy eléggé zűrös magánéleti szakaszunkban volt, és én sajnos az a fajta ember vagyok, aki folyton rágódik minden egyes problémán. De a hajón nem. Attól a perctől fogva, hogy felszálltunk rá, egyszerűen kikapcsolt az agyam. Szó szerint megszűnt a külvilág, csak és kizárólag az járt a fejemben, hogy este melyik előadást nézzük meg, vagy, hogy mikor zsűrizhetem a hasas ugró versenyt a medencénél, és hogy nehogy lemaradjunk a naplementéről.

Forrás: Jónás Zsófi saját fényképe

Nem tudom, hogy a fizikai távolság a szárazföldtől vagy a hajón lévő millió program miatt, de egy hétig úgy éreztük magunkat, mintha tényleg egy más világba csöppentünk volna. Egy olyan világba, ahol minden arról szól, hogy az ember jól érezze magát, és teljesen kikapcsolódjon. Imádtam minden reggel más városban ébredni úgy, hogy minden este ugyanabba az ágyba fekhettem le.

Hozzájárult az élményhez a nagyon kedves és segítőkész személyzet is. Mivel évek óta vágytam erre az útra, elég nagy elvárásokkal szálltam fel a hajóra. Azt kaptam-e, amit vártam? Nem. Többet. Sokkal, de sokkal többet!

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?