Táncosként és énekesként indult a Broadway színpadán, de végül a filmvilág egyik legsokoldalúbb zsenije lett. Elmer Bernstein több mint 200 filmzene dallamát komponálta, a westerntől a szellemvadászatig.
Pontosan 104 évvel ezelőtt, 1922. április 4-én született Elmer Bernstein. Neve mára egyet jelent a filmzene fogalmával, hiszen több mint 200 alkotáshoz írt zenét. Képes volt hangokkal úgy elmesélni egy történetet, hogy közben észrevétlenül irányítja az érzelmeinket.
Forrás: Redferns
- Broadway-táncosként kezdte a karrierjét, majd a zeneiskola és az újságírás után hódította meg Hollywoodot.
- Olyan klasszikusokhoz komponált merész és újító zenét, mint a Tízparancsolat vagy Frank Sinatra jazzes drámája, Az aranykezű férfi.
- A vadnyugati trombitáktól a Szellemirtók szintetizátoros hangjáig minden műfajban mesterien bánt az érzelmeinkkel.
Bernstein táncosként és énekesként kezdte karrierjét
New Yorkban nőtt fel, egy zsidó bevándorló családban, egy kultúrával átitatott közegben. Már gyerekként ott állt a Broadway színpadán, nem zeneszerzőként, hanem táncosként és énekesként. Szülei szorgalmasan hurcolták koncertre, sokszor nem kérdezték meg, hogy szeretne-e menni, muszáj volt. Egyik alkalommal a Máté-passió volt soron, ami maradandó élmény volt számára. Később így beszélt róla:
Arra emlékszem az egészből, hogy a második felvonásban a színpad egyik végében is állt egy énekes, meg a másikban is. Így énekeltek át egymásnak, de nekem gyerekként ez egy nagy kiabálásnak tűnt.
Ekkor annyira megutálta az operát, hogy állítása szerint tíz évig a közelébe sem ment.
Cikkeket írt, majd jött a filmzene másik oldala, a komponálás
A fordulópont 12 évesen jött, amikor leült a zongorához, útja neves Juilliard Schoolba vezetett.
Kevesen tudják, de pályája elején rádióműsorokhoz és dokumentumfilmekhez írt zenéket, sőt, újságíróként is kipróbálta magát.
Cikkeket és kritikákat írt zenei produkiókról, ez arra volt, jó, hogy kívülállóként látta azt a világot. Ez pedig később abban segítette, hogy mindig tudta, mit vár a közönség és mikor kell meglepni őket.
Ez az ezerarcú zeneszerző tényleg mestere volt a hangulatteremtésnek: míg A hét mesterlövész (1960) harsány rézfúvósaival és vágtázó vonósaival a vadnyugati filmek alapritmusát adta meg, addig a Szellemirtók (1984) alatt már korai szintetizátorokkal és különleges, csilingelő ütőhangszerekkel teremtett egyszerre misztikus és komikus légkört.
Elmer Bernstein belépett Hollywood kapuján
Az igazi áttörést Az aranykezű férfi című amerikai filmdráma zenéje hozta meg. Frank Sinatra főszereplésével készült filmhez Bernstein merész, jazzes filmzenét írt, olyat, amit addig Hollywoodban ritkán hallottak. A stúdió először nem tudta hova tenni, Bernstein viszont makacsul kitartott mellette és ezzel új korszakot nyitott a filmzenében.
Nem sokkal később Cecil B. DeMille kérte fel a Tízparancsolat film zenéjére, és innentől kezdve a legnagyobb produkciók találták meg. Kapcsolatban állt olyan legendákkal, mint John Williams vagy Bernard Herrmann, egyfajta kapocs volt a klasszikus és modern filmzene között.
Bernstein filmzenéi reklámokban
Bernstein zenéi gyakran túlnőttek a filmeken. A hét mesterlövész fő témája például önálló életet kezdett élni, visszaköszön reklámokban, sporteseményeken is és olyan későbbi nagy dallammesterekre is hatással volt, mint Andrew Lloyd Webber. Elmer Bernstein a Hét mesterlövész felejthetetlen, hősies dallamaival ugyan beírta magát a filmtörténelembe, az Oscar-szobrot végül az Ízig-vérig Modern Millie musical vidám és pörgős zenéjének köszönhetően emelhette a magasba.
2004-ben hunyt el, de az utolsó években is aktívan dolgozott. Nem megszokásból, hanem mert még mindig érdekelte, hogyan szól a világ. Két felesége és négy gyermeke volt, akik közül Peter Bernstein szintén zeneszerzővé vált.
Nyitókép: Vince Bucci/Newsmakers
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
