Barna haj, mandulavágású szemek, vékony testalkat - és hatalmas önbizalomhiány. Ezek jellemzik Zsófit. Osztálytársak voltunk, és amikor tíz év elteltével újra találkoztunk, két dolog sem volt világos számomra. Miért tartotta fontosnak, hogy ez legyen az ötödik mondata? És miért gondolja úgy, hogy ronda? Honnan szedi ezt a hülyeséget?! Ki mondta neki, hogy nem elég jó?
Nem kell tökéletesnek lenni, de az fontos, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Számomra elképzelhetetlen, hogy valaki ne szeresse önmagát, a testét, a gondolatait - mert a három nem különíthető el egymástól. Nem lehetünk csak a külsőnkkel elégedettek, mert akkor a bensőnkben hiány van, és ez fordítva is igaz.
Ha este vagy reggel felöltözésnél, ruhaválasztásnál meglátjuk magunkat a tükörben, örülnünk kell a látványnak. Ha ez nincs így, akkor vásárolhatunk száz ruhát, beszélgethetünk órákon keresztül a barátnőnkkel, ölelhet ezerszer a szerelmünk, sosem leszünk elégedettek.
Nem tudom elképzelni, hogy úgy mosom a fogam, öltözök át vagy készítem el a frizurámat, hogy közben nem nézek a tükörbe. Persze az én életemben is voltak olyan időszakok, amikor fájt látni a szomorú tekintetemet, mert pontosan tudtam, mi az oka. Hogy egy olyan személy vette el a szemeim ragyogását, aki rengeteg fájdalmat okozott. De ez semmit sem változtatott azon, hogy elégedett vagyok-e magammal, a testemmel.
Sajnálom azt, aki nem kedveli saját magát, a kinézetét, mert egy ördögi körbe kerül, hiszen folyton kívülről várja a visszaigazolást. Azt, hogy valaki szépnek, csinosnak, különlegesnek lássa. És ha ezt többen mondják, akkor majd elhiszi, hogy valóban az. Ha pedig nem érkezik meg ez a bátorítás, biztatás - talán éppen azért, mert a kisugárzása azt tükrözi vissza, hogy nem elégedett önmagával -, akkor még lejjebb zuhan az önbecsülése.
Olyan mélyre, ahonnan egyedül már nem tudja újra felépíteni. Hiába kérdeztem volna meg, miért ez a véleménye önmagáról, mert pontosan emlékszem, hogy már a gimiben is elkülönült a többiektől. Egyedül ült a padban, bő ruhákat hordott. Észrevétlen akart lenni, miközben a lányoknak az volt a legfontosabb, hogy minél több srác figyelmét felhívják magukra.
Pedig lehet, hogy ha adnál magadnak öt percet a tükör előtt, észrevennéd azokat az apró dolgokat, amiknek örülhetnél. A szexi szeplőket az orrodon, a szemed színét, bármit, amire büszke lehetsz. Mert van mire, hidd el!
Nem reagált, úgyhogy folytattuk a beszélgetést egy másik témával, de tudtam, hogy jólesett neki, amit mondtam. Azt is éreztem, hogy ez sajnos nem elég ahhoz, hogy változtasson a gondolkodásmódján. Pedig a természet jót akart, amikor megalkotott minket, és ezt az alkotást csak mi tehetjük még szebbé, teljesebbé.
Méghozzá azzal, hogy a gondolatainkkal, érzéseinkkel hozzáteszünk az összképhez. Hogy szuper kisugárzásunk lesz, jó beszélgetőpartnerekké válunk. Amit a tükörben látunk, az egy jó alap, amire a személyiségünket ráépíthetjük. De csak akkor tudunk erre az alapra építkezni, ha szeretjük, elégedettek vagyunk vele, és észrevesszük benne a lehetőségeket.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.