Ami viszont ennél is nagyobb változást hozott, az nem más, mint a melltartó-nélküliség. Már nem volt kötelező minden reggel magunkra ráncigálni az aktuális szettünkhöz passzoló darabot, így komfortosabban tölthettük a mindennapokat. Véleményem szerint a nők többsége eddig is szeretett otthon melltartó nélkül lenni, csak ez az időszak most kicsit megnyúlt. És ahogy mondják, a jóhoz hamar hozzászokunk...
Sok külföldi újság foglalkozott a témával, hogy vajon fogunk-e ezek után egyáltalán melltartót hordani. Két tábor alakult ki ezzel kapcsolatban. Vannak, akik ezáltal a szabadabb életérzés felé kacsingatnak, és vannak, akik már a gondolattól is elborzadnak, hogy melltartó nélküli nők szaladgálnak majd az utcákon.
A kérdés nem most jelent meg először a világban, a melltartó - és az elődjének számító fűző - körül mindig éles viták voltak. A XIV. században divatba jött alakot formáló, mellek kihangsúlyozását szolgáló fűző rendkívül kényelmetlen viseletnek számított. De mivel a ruhák fazonja szinte megkövetelte a viselését, így nem volt nő, aki ne feszengett volna benne.
Végül Caresse Crosby New York-i kiadó volt az, akinek 1910-ben elege lett a halcsontból készült feszes fehérneműből. Így két zsebkendőt és szalagokat összevarrva megalkotta a melltartó prototípusát, amelyet később szabadalmaztatott is.
A ruhák formavilága megújult, ráadásul egyre kényelmetlenebb volt fűzőben dolgozni, így az a 20. század elejére mindinkább kiszorult a piacról. A későbbi melltartók fazonja és anyaga az évtizedek alatt folyamatosan változott, de az a kérdéskör is többször felmerült, hogy egyáltalán viseljék-e a nők a melltartót. Mindez ugyanis szorosan összekapcsolódott a szabadság érzésével és a feminizmussal... Külföldön a '70-es, '80-as évektől, itthon pedig a '90-es évektől kezdve szinte kötelező lett, hogy egy nőnek melltartót kell viselnie, ha utcára lép.
Tiltakozások is indultak a témában, például az 1968-as Miss America Szépségverseny döntője előtt. Nők egy csoportja melltartókat, sminkcuccokat, fűzőket, magas sarkú cipőket és Playboy magazinokat dobált egy kukába. A nők tárgyiasítására akarták ezzel felhívni a figyelmet. Ez a trend most, a 21. században ismételten előkerült az Y generációnak köszönhetően, akik szabadabb elveket követelnek, és szeretnék megszabadítani a nőket a melltartóviselés elvárásától.
Alapvetően mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy miként öltözködik és visel-e melltartót. De azt nem szabad elfelejteni, hogy sem a protokoll, sem a munkahelyi dress code szabályai sincsenek még összhangban az elhagyásával.
Természetesen a sztárok mindig merészebbek és magamutogatóbbak a nagy átlagnál, ha egy fotózásról, forgatásról vagy vörös szőnyeges bevonulásról van szó. A hétköznapi nők esetében azonban úgy gondolom, a karantén végeztével a melltartók is elő fognak kerülni a fiókokból. Mivel valószínűleg évtizedeknek vagy -századoknak kellene eltelniük ahhoz, hogy egy ilyen változás teljeskörűen elfogadottá válhasson a társadalmakban.
A mostani időszak után mindenesetre már az is nagy eredmény lenne, ha a nők kényelmes - és a saját méretüknek megfelelő - darabokra váltanának. A melltartók feladata ugyanis az, hogy csinosabbá varázsoljon minket és segítsen a szép sziluett kialakításában.
A merev, szoros, túlszivacsozott termékek helyett válasszunk varrás és merevítő nélküli, elasztikus és természetes anyagú fehérneműket! Amik nem vágnak, nem szorítanak, és nem deformálják el a testünket. Hiszen egy kényelmetlen cipőben sem járunk szívesen - akkor egy nem megfelelő melltartóban se tegyük ezt!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.