Miért nem sír a depressziós férfi? Így ismerheted fel és segíthetsz a párod lelki válságán

A depresszióról még mindig hajlamosak vagyunk úgy beszélni, mint mély szomorúságról. Pedig a férfiaknál gyakran nem ez a legszembetűnőbb tünet. A férfidepresszió sokszor csendesebb, rejtettebb, éppen ezért nehezebben felismerhető – nemcsak az érintettnek, hanem a környezetének is.

A férfiak nem úgy szomorúak, ahogy várnánk

Kristóf például nem lett melankolikus, inkább türelmetlen. Apróságokon kapta fel a vizet, máskor pedig teljesen bezárkózott. Olyan volt, mintha egyszerre lenne túl feszült és érzelmileg elérhetetlen. Vivi értetlenül állt a dolog előtt, és csak később tudta meg, hogy ez tipikus férfidepressziós tünet.

Míg a nőknél gyakoribb a sírás, az önvád és a nyílt lelki fájdalom, a férfiaknál a depresszió sokszor:

• ingerlékenységben,
• dühben,
• állandó kimerültségben,
• érdektelenségben,
• menekülésben – munka, alkohol, elvonulás – jelenik meg.

Nem azért, mert kevésbé szenvednek, hanem mert máshogy tanulták meg kezelni az érzelmeiket. Vagy inkább: nem tanulták meg.

Amikor a kapcsolat is érintetté válik

Kristóf depressziója nemcsak az ő belső világának az eseménye volt, hanem a kapcsolatának is része lett. Voltak napok, amikor Vivi úgy érezte, mintha egy fal húzódna kettejük közt, mintha már nem lenne fontos Kristófnak, nem számítana, mit érez. Pedig ez nem róla szólt.

A depressziós férfi gyakran nem tud kapcsolódni. Nem azért, mert nem akar, hanem mert egyszerűen nincs hozzá ereje. Ez partnerként különösen fájdalmas lehet, és könnyű félreérteni. Ilyenkor a legfontosabb az, hogy ne személyes kudarcként éljük meg a távolságot.

Mit tehetsz, ha a párod depressziós?

A legnagyobb segítség sokszor nem a tanács, hanem a jelenlét. Kristófnál is az hozott fordulatot, amikor Vivi megértette, mi zajlik benne, és nem megoldani akarta, hanem meghallgatni. Amikor nem kérdezte folyton, mi a baj, csak éreztette, hogy ott van neki. Vivi türelmes volt, és gyengéden terelgette párját, hogy kérjen mielőbb szakszerű segítséget.

Kristóf esetében idő, türelem és többféle eszköz kellett ahhoz, hogy újra közelebb kerüljön önmagához és Vivihez.

Nem gyengeség, hanem állapot

A férfidepresszió nem hangos, nem látványos, éppen ezért sokszor láthatatlan marad. Pedig nagyon is valós. Ha a párod megváltozik, elcsendesedik, vagy már nem talál örömöt abban, ami korábban fontos volt számára, érdemes komolyan venni a jeleket. Kristóf története is jól bizonyítja, hogy a depresszió nem jellemhiba, hanem egy állapot, amelyből van kiút. Különösen akkor, ha nem kell egyedül végigmenni rajta.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.