

Az egyetem után élveztem, hogy enyém a világ. Kitöltötték az életemet a munkahelyi kihívások és a hobbijaim. Persze lányokban sem volt hiány. Míg nem vágytam komolyabb kapcsolatra, nem zavart, hogy felületes emberekbe botlom, egy idő után azonban meguntam a kalandokat. Sosem jelentett számomra problémát a felelősségvállalás - három éve tudom, hogy ha megtalálnám életem szerelmét, a családalapításra is készen állnék, de úgy érzem, sosem lesz normális barátnőm.

Forrás: Shutterstock
Miért olyan nehéz normális barátnőt találni?
Csakhogy nagyon nehéz normális barátnőt találni. A szórakozóhelyeken a legszélsőségesebb énjüket szeretnék kiélni, vad kalandba bocsátkozva... Vagy épp a szerelmi bánatukat tombolják ki.
Ismerkedés szempontjából számomra egyikük sem pálya:
- Nem tudok komolyan venni a minden éjszaka bulizó lányokat.
- Aztán ott a másik csoport, akik tudatosan vadásznak. Csak az egzisztencia a lényeg, a többi mindegy. Nem érdekli őket a férfi személyisége.
Marad tehát a véletlenszerű ismerkedés. A legutóbbi barátnőmmel futás közben botlottunk egymásba a Margit-szigeten, ez a kapcsolat sem tartott azonban 8 hónapnál tovább. Pedig eleinte minden tökéletesnek látszott. Sokat voltunk együtt, de volt saját élete, nem akaszkodott rám.
Úgy tűnt, hasonló értékrendet képviselünk: azt mondogatta, mindennél fontosabb neki a biztonság és a család. Épp kezdtem az eljegyzést fontolgatni, mikor kiderült, hogy megcsalt a volt pasijával. Azzal a férfival, aki korábban nyakra-főre csalta, majd elhagyta... Könyörgött, hogy bocsássak meg neki, de nem voltam rá képes. Szakítottunk.
Úgy érzem, a lányok elképesztő elvárásokat támasztanak az emberrel szemben. Mintha egy romantikus vígjáték és egy Herkules film férfi főszereplőjét szeretnék egy emberré gyúrni.
Bálványozzák a férfias férfit, de ha rá akarok szólni egy pofátlan fickóra, aki elénk áll a sorban, pisszegve tiltakoznak. Ha csak egy éjszakát akarsz tőlük, szemétnek tartanak, ha komoly kapcsolatot szeretnél, akkor unalmasnak.
Egy korábbi barátnőm például azért dobott ki 3 hónap után, mert nem hagytam abba a kedvéért a sárkányrepülőzést. Szerinte ez annak a bizonyítéka volt, hogy nem szeretem eléggé...
Sokat hallom, hogy a mai férfiak nem akarnak elköteleződni, de szerintem ez csak részben igaz. Számtalan barátom jár ugyanabban a cipőben, mint én. Házasodna szívesen, de képtelen találni egy társat.
Persze, nem adom fel. De néha azt érzem, egyre kevesebb az esély, hogy valaha is boldog házasságban éljek, ahogyan édesapámék. Nem értem, hogy miért ilyenek a mai lányok. Hol találhatnám meg azt, aki normálisan gondolkodik?
Nyítókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!