Mindenki nyugodjon le a p*csába, anyának lenni laza!

De rémisztgetnek azzal is, hogy egy despota kényúr - a gyereked - fogja irányítani hátra levő életed minden egyes mozzanatát.

Ám mivel mindig a negatív történetek kapnak nagyobb figyelmet, sikerült össztársadalmilag oda jutnunk, hogy a gyermekvállalás félelmetes és már-már aránytalanul nehéz feladattá vált a gyermektelen párok szemében. Pedig a dolgok általában jól szoktak alakulni, különben senki se vállalna második - esetleg harmadik, vagy sokadik - gyereket.

Jelentem az innenső oldalról, mint anya: hé, nem kell becsokizni! Az esetek többségében a dolgok nem fordulnak extrém rosszra. Viszont arról nehéz cikket írni, meg fórumozni, hogy: "Köszi nálunk minden jól alakul. Vannak nehézségek, de nem vészes, és alapvetően élvezem az egészet."

Para 1: Bele fogsz dögleni.

Egy anya valóban hős, nem is kérdés, azonban nem kell túlmisztifikálni a babák körüli kényelmetlenségeket. Félreértés ne essék:ettől még igenis jár a megbecsülés, és aki azzal jön, hogy "a felségem otthon ül és, nem csinál semmit, mert GYES-en van" azt helyben üvölteném le a sárga földig. De az se igaz, hogy ez napi 24 órás kínszenvedés lenne. Vannak nehéz pillanatok, ez tény, de nem tartanak sokáig. A munkahelyeden is vannak nehézségek, mégsem mondod senkinek hogy "Úristen, el ne menj már dolgozni, hát akkor minden nap korán kell majd kelned!"

Para 2: Soha többé nem aludhatsz.

Igaz, van, amikor csak hajnali 2 és 4 között tudod elaltatni a picit. Na, bumm! És? Tuti volt már olyan, hogy magadtól is hajnali 4-kor mentél el aludni, mert pl. dolgoztál, vagy addig tartott egy buli. Néhányszor ki lehet bírni. Akinek meg a babája huzamosabb ideig nem alszik szinte egy pillanatot se: Kitartás! Egyszer úgyis eljön a kamaszkor, amikor délután egykor se tudod majd felébreszteni!

Para 3: Utálni fogod az egész macerát.

Meg fogsz lepődni magadon, mert amikor valóban nehéz perceket élsz át, nem arra fogsz gondolni, hogy "Basszus, én aludni akarok, mert fáradt vagyok, és annyira nincs kedvem ezzel az egésszel foglalkozni." Minden erőddel azon leszel, hogy segíts a babádnak, mert sokkal jobban fog érdekelni, hogy ő jól legyen, mint a saját kimerültséged. Gondolj vissza: amikor a párodat ápoltad az legutóbbi vírusos hányásos-hasmenés járványnál, akkor se magadat sajnáltad, hogy megint ki kell vinned a lavórt, hanem őt.

Para 4: Soha többé nem foglalkozhatsz magaddal.

Ne vedd be, hogy megszűnik a saját életed! Hacsak nem tartozol a nagyon pechesek közé, egészen nyugodtan folytathatod azt, ami fontos volt neked a pici érkezése előtt. Nem azt mondom, hogy semmi sem fog megváltozni, de ez nem azt jelenti, hogy le kell húznod az életed a WC-n! Vannak, akik folytatják az élsportot. Vannak, akik iskolapadban ülnek. Én terhesen fejeztem be az egyetemet, és fél éves volt a kicsi, mikor államvizsgáztam. Ha a környezeted segítőkész, normális esetben nem a baba fog megakadályozni a céljaid elérésében.

Para 5: Ha elrontod, mindennek vége.

Felejtsd el, hogy csak így vagy csak úgy szabad gondozni a babákat! Nem lesz érzelmileg sérült, idióta felnőtt, ha elrontasz valamit. Az a veszélyes, ha a gondozási és nevelési elveket kritika nélkül, egy az egyben beépíted az életetekbe. Én a gyerekem igényeihez igazítom az elveket, és nem őt idomítom az éppen helyesnek kikiáltott gondozási módszerhez.

Para 6: Jobb mindennel előre számolni, úgy nem érhetnek meglepetések.

Tök felesleges előre aggódni meg stresszelni minden apró-cseprő kis ügyön. Úgyis minden napnak megvan a saját baja. Ne legyél a saját ellenséged, hogy már előre olyan dolgokon aggodalmaskodsz, amelyek nem is biztos, hogy bekövetkeznek! Csak szépen sorban egymás után megoldani az aktuális problémákat - ez a titok.

Para 7: Hallgatni kell másokra, mert már van tapasztalatuk.

Azt mondják, minden segítséget el kell fogadni. Nos, ez így is van! Azonban azt érdemes definiálni, hogy mit is jelent a segítség. Segítségnek az számít, ha valaki örömmel dolgozik a kezed alá. Pont úgy, ahogy azt te kéred, ahogy azt te szeretnéd. Ha valaki segítség címszó alatt a saját maga által jónak ítélt dolgokat rád és a babádra erőlteti, az nem segítség, hanem erőszak. Ami a kicsikéddel történik, az a te felelősséged, ezért ha valaki ki akar oktatni, az elmehet a francba, mert kibickedni mindenki tud, főleg ha a felelősség nem az övé.

Szóval ne dőlj be a paráztatásnak!

Gyereket vállalni hidd el, eszméletlen vicces, felejthetetlen kaland. A szíved olyan oldalát ismerheted meg, aminek korábban a létezéséről sem tudtál. Átélni az élményt, ahogy a szeretet multiplikálódik, garantáltan nemesíti az embert.

Nyitókép: iStockphoto