Mi járhat a fejében?

Sokszor elgondolkodom azon, vajon mi járhat a másik ember fejében. Mire gondolhat, milyen problémái lehetnek? Éppen jó hangulatban van-e? A munka ünnepe alkalmából, három különböző területen dolgozó ember eltitkolt gondolatait írom le.

Egy bolti eladó nagyon sok emberrel találkozik egy nap, akikkel kedvesnek kell lennie, még akkor is, ha rossz napja van. De vajon miközben ő a külvilág felé mosolyog, addig mi játszódhat le benne valójában?

  • Miért nem képes megnevelni a gyerekét?
  • Most tényleg összefogdossa az összes pékárut?
  • Mi ez itt, könyvtár, hogy itt olvassa el az újságokat?
  • Hogy nem lehet megérteni, hogy az az akciós, amin az „leárazott" címke van?
  • Most építettem fel, de már szét is túrták a zöldséget; nem hiszem el!
  • Mi vagyok én, persely? Nem tudok minden kocsihoz aprót adni.
  • Ha azt mondom, hogy nincs, akkor tényleg nincs, nem kell minden kollégát egyesével megkérdezni.
  • Ha még egyszer meghallom, hogy akkor ez most ingyen lesz, akkor eret vágok.
  • Vajon a vásárlók látják, hogy unom, hogy itt kell ülnöm?
  • Meddig kell még mosolyognom?
  • Negyvenezres számla hóvégén - de jól megy!
  • Zárás előtt egy órával minek jön be, nincs ennek családja?
  • Nem hiszem el, hogy nem tudja elolvasni, mennyi az ára, oda van írva.
  • A kocsit ne toljam helyetted?

A buszsofőrök élete nem móka és kacagás. Ugyanazon a vonalon járnak körbe-körbe, ugyanazokat az utasokat viszik. Egy idő után biztos beleunnak a monotonitásba, és gondolataikkal próbálják elszórakoztatni önmagukat.

Forrás: Shutterstock

 

  • Össze ne hányják a buszt, nincs kedvem takarítani.
  • Nem látja, hogy már nem tudom kinyitni az ajtót, minek veri azt a gombot?
  • Ha nem nyomja meg a leszállás jelzőt, honnan tudjam, hogy le szeretne szállni?
  • Jaj, csak be ne essen elém ez a biciklis!
  • Nem lehet megérteni, hogy elsőajtós felszállás van?
  • Sok marha, menjen már hátrébb, nem tudnak felszállni az utasok. A busz vége is ugyanoda közlekedik, mint az eleje.
  • Mi vagyok én, pénzváltó, hogy húszezressel akarsz vonaljegyet venni?
  • Húzzák már be az ablakot, nem értik, hogy csak akkor működik a légkondi?
  • Ez a vénasszony bármikor jövök erre, mindig itt áll.
  • Még egy kör, és jönnek az iskolások.
  • Na, ma mindenkibe belekötök valamiért.
  • Hiába integetsz, úgyse állok meg.
  • Nem kell futni, jön majd egy másik busz.
  • Nem akarok beleszólni, de én arra az ülésre nem ülnék le.

A vendéglátózáshoz egy külön idegrendszer kell. Különféle emberek különböző igényekkel. A türelem és a higgadtság megtartása elengedhetetlen még a legproblémásabb vendég esetében is. De vajon milyen mondatok fogalmazódnak meg egy felszolgáló fejében, amelyeket nem mondhat ki őszintén?

  • Jó az még, mikrózd meg!
  • Miért vannak ezek együtt, hát az apja lehetne?!
  • Annyi kívánsága van, menjen inkább haza, és főzze meg magának.
  • Komolyan semmi jattot nem adott?
  • Megmostam a kezem pisilés után? Na nem baj, jó lesz ez így.
  • Nézd meg, milyen jó nővel jött, a mázlista!
  • Most komolyan visszaküldte az ételt?
  • Egy köszönöm is elég lett volna.
  • Biztos kell még az a kör pálinka? Nem lesz az sok?
  • Komolyan ötforintosokkal akar fizetni?
  • Bezártunk, menjenek már haza!
  • Igazán használhatná a szalvétát, nem kell mindent a kezébe törölnie.

Természetesen a bolti eladók, a sofőrök és a felszolgálók sem mindig ilyen negatívak, de mint mindenkinek, nekik is vannak rosszabb, vagy csak érzékenyebb napjaik. Legyünk őszinték: ahogy bennük, úgy bennünk is felmerül időnként egy-egy gonoszkodó gondolat, bárhol is dolgozzunk. 

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek