Manapság kezd egyre inkább „divattá" válni az egészséges életmód, aminek szerves részét képezi a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás. Ez szerintem teljesen rendben is van, de a környezetemben több olyan esettel is találkoztam, amikor sportos és egészséges életmód címszó alatt férfiak és nők – de főleg nők – sanyargatták magukat ész nélkül, nem számolva a következményekkel.
Az egyik edzőtársam például iszonyúan rákapott az „edzőtermezésre". Ő nem az a kategória volt, aki pózolni meg haverkodni járt le a terembe, hanem kőkeményen dolgozott, eleinte heti 3 alkalommal, aztán később heti 5 nap lett belőle. 2 hónap leforgása alatt eszméletlen eredményt produkált, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy közben igen szigorú diétába kezdett: csirke, rizs, fehérjeshake, víz és semmi egyéb.
A probléma az, hogy emellett rettentően stresszes életet élt, nem csoda, hogy a sportba menekült. A párjával sem álltak túl jól a dolgok, a munkahelyén pedig olyan terhelésnek volt kitéve, amit ember nem visel el. Aki kisírt szemekkel érkezik a terembe, annak vélhetően komoly problémái vannak, és ezt soha nem is titkolta, sőt, örült neki, hogy edzés közben legalább megszabadult némi feszültségtől. De a rengeteg stressz és a szigorú szabályok miatt annyira keveset evett, hogy még az eltervezett diétában előírt mennyiségeket is alulmúlta.
Ez egy darabig nem is okozott gondot, hiszen Brigi szépen fogyott, a zsír helyét pedig izmok váltották fel. Akkor kezdte csak érzékelni, hogy talán valami nem oké, amikor konstans gyengeséget tapasztalt, és azt, hogy az edzések kontraproduktívvá váltak. A terhelhetősége jelentősen csökkent, emellett folyamatos álmosságot tapasztalt, mintha valaki kiszívta volna belőle az összes energiát.
Először persze nem vett róla tudomást, és még nagyobb erőbedobással próbálta lenyomni saját magát és a gyengeségét, de mivel a helyzet egyre rosszabb és rosszabb lett, orvoshoz fordult. A háziorvos nem sokat agyalt a diagnózison, hiszen a rendszertelen étkezés, a megnövekedett izommunka és a stresszes életvitel mellett jelentkező panaszok egyértelműen vashiányra engedtek következtetni, és miután Brigi megerősítette, hogy nem szed vasat, a diagnózis borítékolható volt, már a vashiányt igazoló laboreredmény előtt is.
Hogyan függ össze a sport és a vashiány?
Amatőr vagy profi sport, de akár nehéz fizikai munka mellett is megnő a szervezet vasigénye. A vas a szervezetben fehérjéhez kötött állapotban található, és nemcsak a szervekbe oxigént szállító hemoglobin központi eleme, hanem az izmokban lévő, vasat tároló mioglobin nevű fehérje része is. Fokozott izommunka mellett pedig megnő az izmok oxigénigénye, ezáltal a vasszükséglete is.
Megfelelő vasbevitel/vaspótlás nélküli sport mellett a szervezet a vasraktárak készletét kezdi használni, ami egy idő után anémiához is vezethet. Labor nélkül ebből a sportoló azt érzékeli, hogy a sportteljesítménye csökken, az eredmények pedig nem jönnek: azaz minél többet sportolunk, annál fáradtabbá válunk. Ha még a sport mellett a kalóriabevitel korlátozása miatt diétázik is valaki, akkor még gyorsabban kiürülhetnek a vasraktárak.
Briginek tehát amellett, hogy jóval nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb életre lenne szüksége, rendszeres vaspótlással sikerült helyreállítani az energiaszintjét. Saját bevallása szerint red flagnek érzi, hogy ennyire kizsigerelte a testét, hiszen ez arra is enged következtetni, hogy a lelki terheit már nem igazán tudja kezelni. Javasoltam neki, hogy keressen egy pszichológust. Egyelőre hallani sem akar róla, de úgy gondolom, hogy pár nap alatt megemészti a tényt, és fog keresni egyet.
Nyitókép: Shutterstock
A cikk megjelenését a Phytotec Hungária támogatta.
Hirdetés
A Maltofer patikában vény nélkül kapható vas(III)-komplex tartalmú gyógyszer.
Van olyan ismerősöd, aki a problémái elől a sportba menekül?
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
