Férfivélemény: Csak rajtunk múlik, hogy meddig tart a kapcsolatunk

Ez mindig is így volt, de nem gondolhatunk folyamatosan erre, nem retteghetünk attól, hogy mikor üt el egy autó, mikor lesz egy súlyos betegségünk, mikor szűnik meg a munkahelyünk. Hiszen ha állandóan ezeken kattognánk, akkor rövid időn belül kikészülnénk. Ezért inkább abban hiszünk, hogy biztonságban vagyunk, mi irányítjuk az életünket, és ezért nem történhet semmi baj.

Ebben a hatalmas káoszban ez a feladatunk. Biztonságot teremteni. Kell egy világítótorony, egy biztos pont, amihez vissza lehet térni, ami irányt mutat, ami megnyugtat, hogy ki merjünk evezni a viharos vizekre. Első körben persze magunkban kell ezt létrehozni. Olyan fokú önismeretre van szükségünk, és annyira tisztában kell lennünk magunkkal, hogy ne a félelmeink és a bizonytalanságaink irányítsanak, hanem mi magunk. Tudnunk kell, hogy minden helyzetben képesek vagyunk boldogulni. Viszont önmagában még ez is kevés.

Mégis azt látom, hogy az emberek sokkal könnyebben elfogadják azt, hogy a párkapcsolatok bizonytalanok. Mintha ez lenne az alap: bármikor szakíthatunk, jöhet egy új szerelem, elhidegülhetünk, ilyen a világ, nincs mit tenni... Pedig valójában erre a területre sokkal nagyobb ráhatással lehetnénk, mint az összes többire.

Én hiszek abban, hogy az embereknek megvan az a különleges képessége, hogy létrehozhatnak és életben tarthatnak olyan eszméket, amik korábban nem léteztek. Ilyen például a barátság, hűség, a saját elveink. Rajtunk múlik, hogy léteznek-e és milyen erősek lehetnek.

A pároddal létrehozhattok ebben a nagy világban egy saját kis világot. Ahol csak a ti szabályaitok, ti törvényeitek uralkodnak. Senki másnak nincs erre befolyása. Én ezért hiszek a házasságban. Mert számomra ez még mindig azt jelenti, hogy kijelentitek: innentől kezdve ti már egyek vagytok. Az én és a te elé helyeződik a MI. A mi kapcsolatunk, a közös életünk. Innentől ezen a közös egységen kell dolgozni. Hiszen már egy család vagytok, egy olyan család, amit ti választottatok magatoknak. És ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanod önmagadról, hanem azt, hogy két kiteljesedett ember együtt alkot valami többet.

Persze semmire sincs garancia, és egy kapcsolat egyszerűen azért is tönkremehet, mert az évek alatt máshová fejlődött a személyiségetek, és mások lettek az útjaitok. De alapvetően a legtöbb esetben azért hullik szét egy kapcsolat, mert az emberek hagyják. Mert nem számít nekik az őszinteség, a hűség, a bizalom, mert nem foglalkoznak a másik érzéseivel, érdekeivel.

Ezért fontos, hogy ha hosszú távra (egy egész életre) keresel párt magad mellé, akkor olyan személyt válassz, akivel a legfontosabb alap értékrendetek megegyezik. Mert olyat könnyű találni, akivel jól érzed magad, jó a szex, együtt tudtok nevetni és sorozatot nézni a kanapén. De pár év múlva már nem ezek lesznek a legfontosabbak. Hanem azok az eszmék, amiket együtt teremtettetek a kis világotokban.

És még azon, hogy mindketten úgy gondoljátok, és teljes szívetekből azt érezzétek: mindegy, mi történik, ti kitartotok a másik mellett. Hogy vele együtt akartok boldogok lenni, hogy számít a másik boldogsága. Hogy jobban szeretnél hozzá tartozni, mint bárki máshoz. És ez állandó, megkérdőjelezhetetlen, megváltoztathatatlan, megtörhetetlen. Ezt a köteléket viszont csak két ember hozhatja létre közös erővel. És akkor megbonthatatlan lesz. Ez pedig biztos. Minden más bizonytalan.

Nyitókép: Shutterstock