Egy hosszú, fárasztó és masszívan stresszes nap után beültünk két újdonsült kolléganőmmel egy közepesen elegáns budai bisztró teraszára. Fiatalok voltunk, csinosak voltunk, ambiciózusak voltunk.
Az egyik lány kért egy rozé fröccsöt, a másik egy vodkaszódát, én meg egy... SÖRT. És ekkor szó bennszakadt, hang fennakadt, lehelet megszegett - hogy a költő szavaival éljek. Sört?! Még vissza is kérdezett a pincér pajkosan, és a lányok zavarodottan mosolyogtak. Mert hát hiába a modern kor, a sör, mint szimbólum, örökre összekötődött a fejünkben a rosszarcú alakokkal, akik a sarki Jancsi kocsma előtt dobozból isznak valami keserű, vizes löttyöt. Ami két dolgot tud: olcsó, és be lehet tőle rúgni.
Jobb esetben már megjelenik pár fiatal nyakkendős pasi képe is, akik munka után beülnek a munkahelyük melletti bárba (ami a kulturáltabb kocsma álneve), és fociról meg a HR-es Ildi fenekéről dumálnak. Mindezt egy pohár kevésbé híg és kevésbé keserű lötty mellett.
Pedig mi, nők, már meghódítottuk a legtöbb férfi attribútumot. Kezdődött a nadrággal, és most már ott tartunk, hogy nincs is annál szexibb, mint amikor egy csinos nő jól és magabiztosan tud autót vezetni. Szegény sör meg próbálkozhat, ahogy akar: jöhet a kézműves sörforradalom, megmutathatja ezer arcát a búzától a barnáig, lehet testes, friss, karamellás, citrusos, alsó- vagy felső erjesztésű - mi, nők, hozzá sem nyúlunk! Mert nem akarunk tramplik lenni.
Mert csak a rosszarcú kocsmatöltelékek és a tahók isszák azt a vackot. És pont.
Olyan szomorú ez, kérem szépen. Mintha lemaradnánk a rozék gyümölcsösségéről, a chardonnay frissességéről, a merlot simogató lágyságáról, csak mert anno a nagyi szomszédjában lakó Pista bá' borzalom rossz koccintós rizlinget ivott esténként a diófa alatt. És ne gyere nekem azzal, hogy neked nem ízlik a sör! Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy nem ízlik a fagyi. Melyik? A csokis? A tutti frutti? Mert attól még imádhatod a vaníliát.
A keserű sör nem jön be? Semmi baj, próbálj ki egy hideg komlóst, ami inkább citrusosan friss. Vagy egy lágy rizssört - igen, már ilyen is van, Asahi néven fut -, vagy egy szűretlen búzasört egy jó nagy adag citrommal.
De ha neked nagyon az édes vonal jön be, akkor a Kozel barnasöre lesz a te legjobb barátod. Egy karamellás kávé elbújhat mellette! De vigyázz, mert a barna sörök közt van kifejezetten durván keserű is! Ezt hagyd a végére, amikor már belejöttél az ízlelgetésbe!
Ha a híg, vizes jelleg zavar, akkor a felső erjesztésű sörökben érdemes gondolkodnod. És még csak nem is kell felkutatnod hozzá apró sörfőzdéket, hiszen az Óvatos Duhaj már szinte mindenhol kapható - méghozzá elég jó áron. Ha rákaptál erre az ízvilágra, akkor viszont a kézműves - azok közül is a kraft - sörök felé érdemes orientálódnod.
És ott aztán végtelen az ízlehetőségek tárháza: a banánostól a paprikáson át a cseresznyésig bármi a rendelkezésedre áll. De össze ne keverd ezeket azokkal a cukrozott, ízesített izékkel, amik sokszor még alkoholt se tartalmaznak! Eleve ne nevezzük azt sörnek, ahogy a Traubisoda sem bor!
Egyszóval a sörözés attól lesz elegánsan nőies, ha elegáns nők isszák. És kedves elegáns hölgyek, érdemes felfedezni a sörkultúrát is, hiszen igazi gasztro kincsekre lelhettek!
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
