"Ugyan már, csak egy pofon" - az sem fér bele!

Reggel 7:40, villamosmegálló. Egy nő, három gyerekkel. A kicsi babakocsiban, a középső kézen fogva, a legidősebb mellettük ballag. Az orruk előtt megy el a villamos, a nagy sietségben a középső elejti a kulacsát, ami a sínek közé gurul. Az anya odaszalad érte, majd mikor visszaér, elcsattan egy jókora pofon és ordibálni kezd: „Ezerszer megmondtam, hogy ne lóbáld a kulacsot!"

Este 19:00, otthon. Alsó szomszéd, két gyerekkel. A szokásos fürdetési mizéria. Apa ordít, gyerek visít, egyre hangosabbak, valami puffanás, majd a visítás szívet tépő sírásba csap át.

Mindkettőnek tanúja voltam, de nem tudtam, mit tehetnék. Van-e jogom beleavatkozni egy másik család életébe? Kinek és mit mondhatnék? Hogyan szólhatnék?Szívembe mart a tehetetlenség. Legszívesebben odamentem volna és a hátam mögé húztam volna a gyerekeket, hogy megóvjam őket a további támadásoktól. Hiszen akármennyire feszült egy szülő, gyereket megütni tilos.

Gyötört a lelkiismeret furdalás. Csak arra tudtam gondolni, mi lesz ezekkel a gyerekekkel? Felnőttként felteszik-e majd a kérdést, Miért nem segített senki? Miért nem vette észre senki, hogy bántanak?Elkezdtem kutakodni, mégis mi lenne a helyes lépés, ha a fenti esetekhez hasonlót tapasztalunk. A Hintalovon Alapítvány honlapján válaszokra találtam. A gyermekjogi szervezet hasznos információkat és tanácsokat gyűjtött össze, melyek segítenek helyén kezelni a problémát.

Mi számít erőszaknak?

Magyarországon zéró tolerancia van hatályban a gyermekbántalmazás és gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formájával szemben az 1991. LXIV. törvény 19. cikk és a 1997. XXXI. törvény 6. § (5) alapján.

Az erőszaknak számos formája van, de mindegyik megengedhetetlen: fizikai erőszak, lelki, érzelmi bántalmazás, mérgező szavak, a másik megalázása, kiszolgáltatott helyzetbe hozása, elzárása a külvilágtól, anyagi ellehetetlenítése, közvetett módon való bántalmazása (például más családtagon keresztül) vagy zaklatása, szexuális együttlétre kényszerítése, szexuális kihasználása és zaklatása – ez mind-mind erőszaknak számít.

Forrás: Shutterstock

„Ugyan már, csak egy pofon"

A pofon is az erőszak skáláján helyezkedik el, és éppúgy sérti a gyerek emberi méltóságának és testi épségének tiszteletben tartásához való jogát, mint az „agyba-főbe" verés, rugdosás. Számos kutatás kimutatta, hogy a testi fenyítés enyhébb formái is súlyos erőszakhoz vezethetnek.

Kinek és hogyan jelezhetünk?

Ha felmerül a gyermekbántalmazás gyanúja, a gyermekjóléti szolgálatnál vagy gyámhivatalnál tehetünk bejelentést. A megfelelő hatóság, minden jelzést megvizsgál. A jelzésnek azt kell tartalmaznia, amit valóban láttunk, hallottunk, tapasztaltunk és nem azt, hogy mit gondolunk. Feljelentést is tehetünk a rendőrségen, szóban, írásban, akár e-mailben vagy ügyfélkapun keresztül is. A feljelentést követően a rendőrség nyomozni kezd, bizonyítékokat keres, tanúkat hallgat meg.

A jelzés nem azt jelenti, hogy miattunk azonnal kiemelik a gyereket a családból. A gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhivatal első körben alaposan felméri a helyzetet és igyekeznek megfelelő, szakértő segítséget nyújtani ahhoz, hogy a család helyesen funkcionáljon. A szülők tanulhatnak indulatkezelési stratégiákat, bővíthetik a fegyelmezéssel kapcsolatos eszköztárukat.

Ne hagyd figyelmen kívül, ha gyermekbántalmazást tapasztalsz. Vétkesek közt cinkos, aki néma!

Forrás: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek