Bárki válhat egy bántalmazó áldozatává - igen, te is...

Vannak emberek, akik körül fogy a levegő, szűkül a tér. Vannak emberek, akik mellett Te magad is elfogysz, elhalványulsz, elveszíted önmagad. Vannak emberek, akik mellett romokba omlik minden, ami Te vagy. Mellettük teljesen mindegy, mit csinálsz és hogyan.

Először kedvesek, szelídek, remekül eladják magukat, segítőkészek, együttműködőek. Látszólag. De vigyázz, álarcuk mögött érzelemmentes, jéghideg lélek lakik, s az ilyen lélek csak rombolni tud. Főleg Téged. Előbb-utóbb azonban mindig megmutatják a valódi arcukat. Nem képesek sokáig eljátszani a normalitást. Ha nem figyeltél, addigra már késő. Neked késő. Nem kell, hogy így legyen. Kerüld el őket. Tanuld meg felismerni a kezdeti jeleket.

Az erőszak nem magánügy!

Az erőszak nem magánügy, lehet látni, hallani. És igen, hallgatni, elhallgatni is. Velős igazság, hogy a világot nem a gonosz pusztítja, hanem azok, akik szemet hunynak a gonoszsága fölött. Mindenki cinkos a bántalmazásban, aki néma. Kegyetlenül hangzik, igaz?

De még kegyetlenebb, ha bárki elszenvedője ilyen borzalomnak. Annak a borzalomnak, hogy a saját családjában bántja valaki, akinek elvileg biztonságot, szeretetet kellene adnia. Annak, hogy némán hallgat, mert a szégyen, amit ő érez a bántalmazója helyett, óriási. Annak, hogy alattomos aknamunkával tönkreteszi valaki az életét, olyan észrevétlenül, hogy mire észbe kap, már gúzsba kötötte az érzelmi-, traumatikus-, gazdasági és egyéb háló. Annak, hogy az először szinte észrevétlen bántalmazás hatására teljesen elveszíti önmagát, olyan hormonális és pszichés változások történnek, melyek miatt nem képes lépni, menekülni.

Miért hallgatnak még a bántalmazottak? Hogy miért kell ahhoz rengeteg év, hogy szólni merjenek? Nagyon egyszerű.Az áldozatnak kell magyarázkodnia, lesajnáló, kioktató és hibáztató megjegyzéseket, megalázó procedúrákat elviselnie, bizonyítani, hogy valóban megtörtént, amit állít.
Mindezt úgy, hogy közben a bántalmazó szabadlábon, nagy mellénnyel védheti az igazát, és a legtöbbször meg is kapja: bíróságtól, hatalmi- és egyéb szervektől, akik arra lennének hivatva, hogy azokat védjék, akik ellen fordulnak.

Azért is hallgatnak, mert ha egyszer végre megszabadulnak, olyan óriási poszttraumás és egyéb sérüléseik vannak, mint egy háborús veteránnak, és minden energiájuk ahhoz kell, talpra álljanak, gyógyuljanak.

Azért is némák, mert pontosan tudják, ha mennek, mindent veszíteni fognak: otthont, anyagiakat, nemhogy a nulláról, de az alatti állapotról kell újra építeniük az életüket. Ami a legszomorúbb az egészben, hogy az általános gondolkodás még mindig azt sulykolja, a bántalmazott megérdemelte, biztosan kiharcolta, hogy bántsák.

Forrás: Shutterstock

Nos, aki - saját tapasztalat és józan ész hiányában - csak ezekre a mondatokra képes, amikor ezzel a témával találkozik, azt kérem, hallgasson:

  • Minek ment egyáltalán hozzá?
  • Miért nem kért segítséget?
  • Mit tett, hogy kiváltotta a másikból ezt az indulatot?
  • Miért nem ment el hamarabb?
  • Engem próbálna megütni, azonnal kidobnám.
  • Minek maradt vele ennyi ideig?
  • Milyen ember az ilyen, hogy a gyerekét kitette ennek?
  • Biztos áldozat típus, kapcsolatfüggő, pszichésen vagy érzelmileg beteg, azért került ilyen helyzetbe.

Sok éve tevékenykedem ezen a területen. Lesújtó, hogy alig-alig változik valami. Ébresztő! Ne hunyjatok szemet. Az erőszak nem magánügy. Ha csak a telefont emeled fel, ha csak annyit teszel, hogy egy elrejtett pillanatban jelzed, tudod, látod, mi történik, és segíteni szeretnél, tedd meg! Életek múlnak rajta. Ítélkezés helyett tájékozódjatok. Bárki kerülhet ilyen helyzetbe, nem kell hozzá semmilyennek lenni.

Több lábon álló témakör ez, hiszen ahhoz, hogy teljesen tisztán lássunk és képesek legyünk megérteni egy ilyen folyamat mikéntjét, az emberi lélek rejtelmeibe kell merülnünk.

Amit a legfontosabb leszögezni, hogy akik ilyen kapcsolatba kerülnek, elenyésző százalékban áldozattípusok. Ezt nehéz elfogadni, hiszen a saját benső békénk érdekében szeretjük azt gondolni, velünk ez soha nem történhet meg, ez csakis azok története, akik gyengék, akik buták, iskolázatlanok, kapcsolatfüggők vagy egyszerűen csak áldozattípusok.

A rossz hír az, bárkiből válhat áldozat.

Addig amíg valaki nem találkozik egy veszélyes személyiséggel, amíg a saját bőrén nem tapasztalja ezt az összetett, számító, hideg fejjel ellene elkövetett borzalmat, egyszerűen nem tudja elképzelni, hogyan működik egy ilyen folyamat, miért maradnak a bántalmazottak, miért iszonyú nehéz elszakadni, elmenekülni egy ragadozótól és miért rettenetesen nehéz utána felépülni.

A jó hír az, ha egyszer találkoztunk egy ilyen személyiséggel, és képesek leszünk arra, hogy megismerjünk minden apró részletet önmagunkkal, a bántalmazóval és a bántalmazás pszichológiájaval kapcsolatban, soha többé nem kerülünk a karmaik közé.

Ha szeretnétek többet tudni erről a témáról, arról, hogyan és miért válik valaki bántalmazóvá, vagy áldozattá, arról, hogyan épül fel a bántalmazás pszichológiája, milyen változásokon megy át az, akit bántanak, ha szeretnétek tisztában lenni azzal, hogyan lehet felismerni a ragadozókat, mit lehet tenni, ha már benne vagytok egy ilyen kapcsolatban és hogyan lehet meggyógyulni, illetve elkerülni őket, akkor tartsatok velem.

NANE segélyvonal - Nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek: +36 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök és péntek 18-22 óra és szerda 12-14 óra között)


A bántalmazottak segélyvonala - Országosan hívható ingyenes szám 0-24: +36-80-20-55-20




Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek