Te mersz beszélni nőként a... micsodádról?

Nemrég külső szemlélőként belefutottam egy rendkívül kellemetlen komment kardozásba egy gyermekpszichológiai Facebook csoportban, ahol azért feszültek egymásnak az anyukák, mert nem találtak megfelelő nevet a női nemi szervnek. Legalábbis dióhéjban erről volt szó.

Adott egy anyuka, aki virágnyelven szeretné jelezni egy szakértőnek, hogy óvodáskorú gyermeke maszturbál és kíváncsi, hogy ez rendben van-e? Adott egy másik anyuka, aki lekapja a tíz körméről a kérdezőt, amiért nem fogalmaz pontosabban, nem nevezi nevükön a dolgokat. A szemérmes és a szókimondó tábor összecsap és azóta is ezen pörögnek, ha meg nem haltak.

A vita legfelkavaróbb kérdése ez volt:

Mivel én is feszengek, ha erről kell beszélni, utánajártam, mi lenne a helyes szóhasználat, de nem lettem sokkal okosabb.

Miért olyan nehéz megnevezni az intim részeinket?

Egyfelől azért, mert sajnos még mindig tabusítva vannak, másfelől azért, mert nincsenek rájuk megfelelő szavaink. Pontosabban vannak, de az aktuális közízlés szerint vagy nem elég „szalonképesek" vagy túl tudományosak.

Lássuk, a felhozatalt:

• Micsoda, hogyishívják, izé, odalenn – egyértelműen tabusító, fogalmam sincs, pontosan mit jelent.
• Punci, nuni – gyerekes hangzású, a köznyelvben a szeméremdomb, kis és nagy szeméremajkak, csikló, húgycsőnyílás és hüvelynyílást jelöli. Nagyjából.
• Vulva – kissé tudományos, de én talán meg tudnám szokni. A hüvelybemenet és az azt körülvevő szervek együttesen. Részei a nagyajkak, a szeméremrés, a szeméremdomb, a csikló, valamint a hüvelytornác és a szűzhártya.
• Vagina – rideg, orvosi eredetű latin szó valójában csak a hüvelyt jelenti.
• Pina, picsa – Trágár, nálam kiesett.
• Mókus, muff, csillagkapu stb. – szellemes (kedő), kulturált beszélgetésben használhatatlan kifejezések.

Sok szülő beceneveket ad gyermeke nemi szervének: virágod, pillangócskád, kincsed, mert így neki kényelmesebb beszélni róla.

Így jártunk mi is és ezt hordozzuk magunkban, generációk óta.

Mi a megoldás?

A szakemberek szerint, a nyelv e téren mutatott hiányosságai a szexuális kultúránk és társadalmunk valóságát képezi le. Ha a szexuális kultúra fejlődne, a nyelv is igazodna hozzá. A tapasztalatok szerint nem fejlődik, sőt, a pornográf tartalmak térhódításával inkább hanyatlik.

Az egyetlen, amit tehetünk, hogy leküzdjük az iruló-piruló gyermeki énünket, felnőtt módon szembenézünk saját prüdériánkkal és elkezdjük a megfelelő szavakat használni. Az ideális az lenne, ha a szempillával, köldökkel, térddel együtt a gyerekek megtanulnák a nemi szervük részeinek nevét, és azt is, hogy ezek a testrészeink csupán annyiban mások, hogy eltakarjuk őket, és nem nyúlhat hozzájuk akárki.

Nyitókép: Shutterstock