Segítség, más a gyerekem!

Ismerősek ezek a mondatok? Nehéz elhinni, de Einstenről, Newtonról és még sorolhatnám, szintén így nyilatkoztak a tanáraik. Einsten megbukott matematikából, majd eltanácsolták az iskolából, Newtont szintén. Mindketten nagy nehézségek árán jutottak túl a tanulmányaikon, ám amikor abba a közegbe értek, ahol úgy foglalkozhattak az őket érdeklő dolgokkal, ahogyan a saját ösztöneik diktálták, mindketten maradandót alkottak.

Einstenről köztudott, hogy autista volt. Azóta tudományos kutatások bizonyították, hogy a legtöbb gyermek, aki a mai köztudatban lévő diagnózist megkapja (autista, autisztikus, adhd-s, hiperaktív, figyelemhiányos stb.), valójában teljesen egészséges, de olyan, a megszokottól eltérő módon működnek, ami feladja a leckét mind a szüleiknek, mind a tanáraiknak. A hagyományos oktatási rendszer és a valóban ezekkel a problémákkal küzdő gyerekek esetében használt módszerek és gyógymódok náluk nem használnak, sőt, az esetek többségében rontják az állapotukat.

Miről is van szó?

Arról, hogy különbséget tenni a valódi probléma és a másság között sokszor nem egyszerű. De ha bizonyos szempontokat figyelembe veszünk, máris könnyebben eligazodunk. A más címkét kapott gyerekek közös jellemzője, hogy nehezen koncentrálnak, rövidebb etapokat képesek befogadni. Állandóan izegnek-mozognak és megállás nélkül beszélnek. Azokat a tantárgyakat, amelyek nem érdeklik őket, képtelenek megtanulni, vagy csak nagy nehézségek árán boldogulnak vele. Kiemelkedő intelligencia hányadossal rendelkeznek. A normál oktatási módokkal nem tudnak mit kezdeni, ezért sokszor rossz tanulók és deviáns viselkedésűek a külvilág szemében.

Először szinte minden érintett család átesik a kötelező körökön: nevelési tanácsadó, pszichológus, különböző fejlesztő pedagógusok és szakemberek segítenek abban, hogy különböző teszteket elvégezve meg tudják állapítani, pontosan milyen diagnózis állítható fel, majd a szülők megkapják a hozzá illeszkedő technikákat, amiket alkalmazva segíteni tudnak a gyermeknek. Sok esetben ezek a módszerek valóban működnek, de akad, amikor teljesen hatástalanok.

A gyerekek egy másik csoportjára, a felsoroltakon kívül egyéb tulajdonságok is jellemzőek. Hihetetlenül érzékenyek testben és lélekben egyaránt. Szinte mindnél találunk táplálék allergiát, némelyikük egészen meglepő táplálkozást követ, egészen kicsi kora óta, mert pontosan tudja, mi tesz jót a testének. Ezek a gyerekek az átlagnál érzékenyebbek a vegyszerekre, a tartósítószerekre, stb., de ugyanígy érzékelik az őket körülvevő emberek energiáját, érzéseit, gondolatait, sokszor a testi érzeteit is, amit mind magukba szívnak. Hatalmas energiamezővel, energia többlettel rendelkeznek, az agyuk magas frekvencián pörög, a gondolataik száguldanak, memóriájuk fotografikus, s a lineráris rendszerekkel ellentétben, ciklikusan, képekben képesek gondolkodni. Intuíciójuk, együttérzésük, igazságérzetük fejlett, mások fájdalma mélyen érinti őket. Általában sokat beszélnek láthatatlan világokról, lényekről, akiket csak ők látnak. Ha ilyen eset áll fent és kiderül, hogy a gyermek indigó – aki a másfajta gyerekek első hullámát jelenti -, a hagyományostól eltérő módszerekre van szükség.

Ezeknél a gyerekeknél 5 alappillért kell figyelembe venni.
Az első a tiszta, magas rezgésű táplálkozás. Ez gyermekenként eltérő lehet, de alapvetően sok gyümölcsöt, zöldséget, nyers leveket tartalmaz, kizárva az adalékanyagokkal dúsított élelmiszereket és a túlzott cukorfogyasztást. A másik fontos dolog a rendszeres testmozgás, amely segít, hogy a felgyülemlett energia mennyiséget le tudják vezetni, földelni, így nyugodttá válnak. A harmadik pillér a meditáció és az energia gyakorlatok használata, mert ezek segítik őket középpontban maradni, s összekapcsolják őket a természetes frekvenciájukkal.

Ezek a technikák segítenek megtanulni, hogyan pajzsolják le magukat és így kevésbé lesznek érzelmi szivacsok, megtanulnak különbséget tenni a saját és mások érzései között. Érdemes szakavatott segítő közreműködésével beszélgetni velük a fizikai érzeteken túli világról és lényeiről, hiszen attól, hogy látják, érzékelik őket, támpontok hiányában nem mindent tudnak értelmezni. S az utolsó, talán legfontosabb: sok egyedüllétre és elegendő mennyiségű pihenésre van szükségük, hogy újra tudjanak töltődni.
Szóval, szülőtársak, bátran keressetek alternatívákat és lássátok csodának ezeket a fantasztikus gyermekeket!

„Mindenki zseni. De, ha egy halat az alapján ítélünk meg, hogy milyen jól tud fára mászni, egész életét úgy fogja leélni, hogy ostobának hiszi magát". /Albert Einstein/.

Nyitókép: Shutterstock