Egy lány, akinek a szülei választottak férjet

Nemrég Budapesten jártak, és - régi cimboraként - újra találkoztunk. Megdöbbentett mindaz, amit mesélt - Arshinak ugyanis a szülei választottak férjet...India legelőkelőbb kasztjába, a brahmanok közé született: orvosok, mérnökök, tanárok, csupa sikeres, jómódú ember. Tizennégy éves volt, amikor a család elhagyta Kalkuttát, és Denverben kezdtek új életet.

Huszonkét éves volt, mikor tradicionális indiai esküvője volt férjével, Narayannal, aki sebész orvosként dolgozik Kaliforniában. Most ott élnek, de rendszeresen járják a világot. Gyerekük nem született, ami kezdetben fájdalmas tény volt mindkettőjük számára, de már megbarátkoztak a helyzettel. Tervezik, hogy később esetleg örökbe fogadnak egy babát, addig pedig mindketten a karrierjükre koncentrálnak.

"A szüleim intelligens, felvilágosult emberek. Szeretnek és tisztelnek engem, de ami ennél is fontosabb: nincs a világon, aki jobban ismerne engem náluk. Pontosan tudták, mire - és kire - van szükségem, milyen típusú férfi illik hozzám" - meséli Arshi.

Aki, szinkrontolmácsként dolgozik egy nagy cégnél, öt nyelven beszél anyanyelvi szinten, és egész életében rengeteget utazott. Világjárt, tájékozott nő, aki a saját lábán áll, mióta elvégezte az egyetemet. Meglepődöm, amikor kiderül, hogy Narayant a szülei kerítőiroda segítségével választották számára.

"A legtöbb indiai családban szerencsére nem az van, amit sokan hisznek: hogy tizenegynéhány éves kamaszokat kényszerítenek össze, és kitagadják, aki ellentmond. Persze, ez is előfordul, és ez sajnálatos - mi is küzdünk a gyerek- és a kényszerházasságok ellen. De a többség valósága egészen más." Ezen a ponton kérem, meséljen arról, hogy a modern indiai családokban hogyan is zajlik a társkeresés.

A kiindulási pont az, hogy a szülők és a hivatásos kerítők végtelen tapasztalatukkal és józan rálátásukkal tudják, mire van szüksége mind a családnak, mind a fiataloknak. Ezért kisebb az esélye a csalódásnak, mintha kizárólag az ösztöneikre hallgatnának a szerelmesek.

"A szerelem elveszi az ember eszét, különösen akkor, ha még fiatal és keveset látott a világból, nem ismeri elég jól önmagát és az embereket. A szülő kiválasztja a megfelelő társat, és bemutatja a gyerekének. A partner pedig többnyire a gyerekük számára is vonzó, ezért aztán előbb-utóbb elmélyülnek az érzések.

Én hiszek abban, hogy a szülők által indított házasság mélyebb, mint a szimpla szerelmi házasság: mi ugyanis nemcsak szeretjük egymást, de passzolunk is, és a családjaink is összeillenek. Ez hatvan év múlva sem fog változni, amikor a fizikai vonzalom eltűnik" - mondja teljes meggyőződéssel.

Megnézik azt is, a két család képlete hogyan viszonyul egymáshoz: várhatók-e konfliktusok, érdekellentétek. Az asztrológia hagyománya a védákban írva van, ezért a horoszkóp az indiaiak mindennapjainak része - még ha modern, értelmiségi dinasztiákról is van szó.

A párválasztás másik aspektusa már kevésbé romantikus: Indiában rengeteg magánnyomozó iroda foglalkozik azzal, hogy felderíti a potenciális partner és családja körülményeit az érdeklődő família számára. A lényeges kérdések mindig ugyanazok: nincs-e az illetőnek esetleg házasságon kívüli gyereke, nem vonzódik-e netán a saját neméhez.

"Bevallom, voltam egyszer szerelmes a férjem előtt, de boldog vagyok, hogy nem csináltam hülyeséget. Számomra Narayan a tökéletes férfi, és örülök, hogy a családja része lehetek" - nevet Arshi, miközben nagyot kortyol a cappuccinóból, ami fölött beszélgetünk. Ki gondolta volna, hogy nem minden kényszerházasság, ami innen annak tűnik?!

Nyitókép: Shutterstock