A koronavírus fontos dolgokra taníthat...

Az elmúlt napok, hetek tanulságai arra sarkalltak, hogy átgondoljam, mi az, amit a jelen helyzet tanít nekünk. Váratlan leckék, amelyeket a koronavírus adott.

Ez egy csapatjáték

Eljön az a pont, amikor mindenki rájön: hiába vásárolta meg az összes kézfertőtlenítőt és szájmaszkot, hiszen ha a szomszédjának nem jutott, akkor ő lesz az, aki terjeszti a fertőzést a környéken. Sőt, az is egyértelmű, hogy hiába érzi úgy valaki, hogy ő maga nem tartozik a járvány által veszélyeztetett csoportba, és még csak idős/beteg rokona, barátja sincs, attól még a fennálló helyzet rá is hatással van. Minél több a fertőzött, annál később áll vissza minden a régi kerékvágásba, és annál nagyobb lesz az egyénre is levetíthető gazdasági kár.

Ha tehát eddig magányos farkasnak gondoltuk magunkat, akire nincs hatással a külvilág búja-baja, most változott a kép. Az idő előrehaladtával egyre inkább világossá válik, hogy ez egy csapatjáték, és a járvány legyőzéséhez az önfegyelem mellett komoly összefogásra is szükség van.

A végletek mindig veszélyesek!

Az egyik oldalra tendálók szinte úgy folytatják az életüket, mintha mi sem történt volna. Körmöshöz, fodrászhoz járnak, tízfős házibulikat szerveznek, buszoznak, vonatoznak. Nem tartják a két méteres távolságot a pénztáraknál, simán beviszik a gyerekeket a lezárt játszóterekre, és minden nap beugranak a kisboltba tíz deka parizerért és két kifliért.

A másik véglet a hivatásos parázó, aki háborús tartalékot halmoz fel, áruházi készlethiányt okozva ezzel. Keresztre feszítene mindenkit, aki holt időben a természetben sétáltatja a kutyáját vagy a gyerekét (amit egyébként az operatív törzs a március 18-i állás szerint nemhogy engedélyez, de kimondottan ajánl).

És ami a legrosszabb: percenként posztolja az elrettentő híreket - nem ritkán álhíreket - a nagyvilágból, természetesen kontextusból kiragadva.

Kinek hiszel?

És ha már hírek és álhírek, most jött el az a pont, amikor szigorúan szelektálni kell, milyen csatornákat engedünk az életünkbe. Mert egyetlen rosszul megválasztott zárt csoport vagy cset pillanatok alatt felültet a pánikvonatra, ami aztán szélsebesen száguld majd veled. Most arra van szükség, hogy megőrizzük a higgadtságunkat, és képesek legyünk megtalálni az élet apró örömeit.

Forrás: Shutterstock

Kemény idők járnak, gyerekek mellett home office-olni gyakorlatilag egyenlő a nulla pihenéssel, mindenkinek az összes energiájára szüksége van. Tudatosan iktasd ki tehát azokat a forrásokat, amelyek csak lehúznak, szorongást keltenek benned, közben viszont tájékozódj, mi zajlik az országban, a világban!

Muszáj kreatívnak lenni!

A kisebb gyerekek lekötése, a nagyobb gyerekek otthon oktatása éppúgy kihívás, mint a home office azok számára, akik ezt nem szokták meg. Vagy épp a pénzteremtés azoknak, akiknek most megszűnt a munkahelyük. Döbbenten látom a kreativitást, amivel a személyi edző barátom online edzéseket tart. A virtuális jógaóra és meditáció hasít, és a kapcsolattartás is új szintre lépett: komplett kocsmák nyitnak meg baráti társaságokkal úgy, hogy közben mindenki az otthonában marad.

Pszichológus ismerős mondta, hogy most jött el az online konzultációk ideje, amire eddig nem merte rávenni magát, de most aligha maradt más választása... Hozzánk pedig hamarosan érkezik az erkélyre való homokozó, és tervezek virágmagokat is beszerezni, hogy kertészkedjünk kicsit. Aki nem kreatív, annak még nehezebb dolga van most, amikor egyébként sem egyszerű mentálisan és anyagilag talpon maradni.

De egy napon vége lesz... még nem tudjuk, mikor, de újra együtt játszunk majd a szabadban, és vidáman kortyoljuk a sörünket a vendéglők teraszán. És ki tudja, talán jobban fogjuk értékelni mindazt, amit eddig magától értetődőnek vettünk...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?