Rendkívül büszkék lehetünk három magyar diákra, Boér Bencére, Tóth Ambrusra és Szigeti Péterre, akik egy szuper alkalmazást találtak ki az élelmiszerpazarlás csökkentésére.
A projekt a UPC, a SKOOL és a Kódvarázs gyerekeknek szóló programozó versenyén, a Future Makers Nagydíjon már nyert - majd elhozta a dublini Future Makers Nemzetközi Nagydíjat és a The Coolest Projects weboldal kategóriájának harmadik helyezését is...
A FoodOverflow lényege, hogy a felhasználók egy weboldalon keresztül feltölthetik a felesleges ételeiket, megadva az átvétel helyét, a kategóriát és a lejárati dátumot. Ezután a többi felhasználó láthatja azokat a felajánlásokat, melyek a közelében vannak, és rendezheti ezeket távolság, lejárati dátum és kategória szerint.
A nagy potenciált az adja, hogy az oldalt éppúgy használhatják élelmiszerboltok, éttermek és különféle jótékonysági szervezetek, mint magánemberek, hogy megtalálják egymást. További plusz, hogy a felajánlott és sikeresen átadott ételek után az emberek FoodCoinokat kapnak, amiket a későbbiekben bárki elkölthet majd az együttműködő üzletláncoknál (tehát a nagy cégeknek is jó reklám, ha részt vesznek egy ilyen projektben).
Évente 1,3 milliárd tonna étel kerül a kukákba!
Ha a világon egy év alatt keletkezett, fel nem használt vagy kidobott élelmiszert egy halomba gyűjtenénk, egy óriási, 1,3 milliárd tonnás hegy tornyosulna előttünk - a FAO adatai szerint ez az emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek harmada. Az Élelmiszerbank adatai szerint Magyarországon is nagy a baj, nálunk évi kb. 1,8 millió tonna étel landol a kukában. Különösen döbbenetessé teszi ezeket a számokat a tény, hogy a kidobott élelmiszer 80 százaléka még fogyasztható volna.
Ez három okból is tragikus:
Az élelmiszer-termelés, -csomagolás és -szállítás erősen energiaigényes, ami azt jelenti, hogy már magával a folyamattal is súlyosan terheljük a környezetet. Gondolj csak bele: a világszerte kidobott élelmiszer termeléséhez felhasznált öntözővíz elegendő lenne 9 milliárd ember háztartási vízigényének - napi 200 liter/fő - fedezésére!
Az élelmiszer-hulladék lebomlásakor keletkező metán 25-ször erősebb hatással van a klímaváltozásra, mint a szén-dioxid, vagyis a kidobott kajával tovább rontunk a már így is súlyos helyzeten.
A FAO számításai szerint kb. 821 millió ember éhezik, az UNICEF becslései szerint pedig a világon nagyjából minden 9. ember súlyosan alultáplált. Ez a probléma - ha nem is olyan mértékben, mint a harmadik világban - Magyarországon is megjelenik: kb. 14 ezer hajléktalan él az országban, de legalább tízszer ennyien vannak azok, akik nem jutnak elegendő táplálékhoz. Érthető tehát, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentése az egyik legfontosabb feladat, ami a modern ember előtt áll.
Egyre többen küzdenek a pazarlás ellen!
A kormányok újfajta törvényekkel igyekszenek visszaszorítani a problémát: Franciaországban például megtiltották a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy kidobják vagy megsemmisítsék a még fogyasztható élelmiszereket, ehelyett - 2015 óta - kötelezően segélyszervezeteknek kell felajánlaniuk.
A multivilág is átalakul: olyan csomagolóanyagok kidolgozásán munkálkodnak, amelyek hosszabb ideig frissen tartják az élelmiszert, és segítenek abban, hogy az a szállítás során se sérüljön meg. Végül pedig könnyen, gyorsan lebomlanak és/vagy teljesen újrahasznosíthatók.
Azok a kezdeményezések is fontosak, amelyek a technikát hívják segítségül, hogy a fölöslegessé vált élelmiszert eljuttassák a nélkülözőkhöz az adott régióban. Tiszta szívből gratulálunk tehát a Fazekas Mihály Gimnázium három diákjának, és mindenkit arra biztatunk, nézzen szét a FoodOverflow oldalon!
Ha sosem éheztél, nem is tudhatod, mekkora kincs az étel.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
