vallás közösség szex szüzesség befolyásolás hit Barok Eszter házasság szűz
Számomra természetes volt, hogy megőrzöm szüzességemet a férfinak, akit Isten egy életre mellém rendelt. Bár ne tettem volna, te jó ég!

Egy magyarországi karizmatikus neoprotestáns közösség tagjaként nőttem fel. A mindennapjaim része volt a hit. Nem csupán olyasmi, amiről a Bibliában olvasunk vagy a karácsonyi misén hallunk. Élő kapcsolatom volt Istennel, és szentül hittem, hogy minden döntésemmel őt szolgálom.

A gyülekezet pásztora nem tiltotta, hogy a meg nem tértekkel barátkozzunk, de valahogy természetes volt, hogy a külvilág nem ért minket. Ők bogarasnak tartottak bennünket, mert ima közben különböző nyelveken szólunk, és az Úr dicsérete közben extázisba esünk. Mi pedig viszolyogtunk a démonokkal terhelt, Isten nélküli bűnös hétköznapoktól.

Természetesnek tűnt, hogy az első szerelmem - tizenhat évesen - is a gyülekezet tagja volt. Dávid, ez a törékeny, magas, szőke fiú a maga húsz évével érett keresztény volt a szememben, mérhetetlenül csodáltam. Hívása volt utcai térítésekre is, és mindig ékes szavakkal tett tanúbizonyságot hitéről. Segítette a magamfajta fiatal hívőket, és ha bánatos voltam, gitárral vidított fel. Ilyenkor nemcsak zsoltárokat énekelt, de rockzenét is játszott. Menthetetlenül beleszerettem.

Másfél évig imádtam távolról, mire ő is észrevett, és beszélgetéseink egyre inkább elmélyültek. Randizni kezdtünk, hiszen se a szüleinknek, se a presbiteriátusnak nem volt ellenvetése. Adott volt a közös hullámhossz, néhány hónapon belül jegyesek voltunk.

Ekkortájt csattant el az első csók is, és akkor ő maga kérte, hogy tartsuk a távolságot, nehogy kicsússzon a kezünkből az irányítás. Szerencsére az esküvőre pár héten belül sor került. Az volt életem legszebb napja: végre teljesítettem isteni küldetésemet, feleség voltam és társ, Dávid asszonya egy életre. Hittem akkor...

Azt, hogy a várva várt nászéjszakán szűz maradtam, nem éltem meg csalódásként: fáradtak voltunk, sok volt az izgalom, fejünkbe szállt a pezsgő. Összebújva aludtunk el, és tudtuk: Isten megáldotta frigyünket, és előttünk egy egész élet, hogy boldogok legyünk. Fel sem merült bennem, hogy egy Istennek tetsző életet élő házaspár számára a szex ne végtelen örömforrás volna.

Teltek-múltak a hónapok, és még mindig szűz voltam. Sok mindennel, egyre elkeseredettebben próbálkoztunk, de csak nem jött a várt kiteljesedés. Valahányszor Dávid hozzám simult, megfeszült a testem, és bármennyire is vágytam rá, nem tudtam őt magamba engedni. Mintha az altestem védekezett volna, hogy bármi is bejusson. De fejben is nehéz volt a váltás. Eddig az érintetlenségem volt a fő értékem, most meg hirtelen egy férfit kellett volna boldoggá tennem.

Forrás: Shutterstock

Ma már tudom, hogy vaginizmussal küzdöttem, ami egy gyakori női szexuális diszfunkció, ami a hüvely izmainak akaratlan összehúzódásával jár, valahányszor idegen tárgy - pénisz vagy tampon - közelít.

Akkoriban viszont egy selejtnek éreztem magam, aki semmire sem jó. Nem segített az sem, hogy Dávid kicsit sem uralta férfiasságát; ha nagy nehezen, hosszas simogatás után végre merevedése lett, azt néhány percnél tovább már képtelen volt megőrizni.

Kiderült, hogy tapasztalatlansága mellett évekig pornófüggő volt, gyorsan változó, erős ingerekhez szokott: hiába kívántuk egymást, nem tudtunk szexuálisan kiteljesedni. Ebben az értelemben a házasságunk mindvégig pecsét nélkül maradt.

Sokáig szégyenkeztünk és magunkat hibáztattuk, végül nagy nehezen beavattuk a pásztorunkat. Biztatott minket, hogy imádkozzunk, nem érezte, hogy orvosi segítségre volna szükség. Mi pedig egyre frusztráltabbak és dühösebbek voltunk, főleg, mikor sorra érkeztek a gyermekáldás elmaradására vonatkozó kérdések...

Elvégre ez a férj és a feleség szent uniójának fő célja, nem igaz? A paradicsomi élvezet meg csak hab a tortán. Hogy lehet, hogy mi mindig az Írás szerint cselekedtünk, mégsem részesültünk ezekben a jutalmakban?

A házasságunkat nem sikerült megmenteni, és azután abban a közösségben minden voltam, csak szép és jó nem. Sokszor gondolok arra, hogy ha a gyülekezet nem tiltja tűzzel-vassal az önkielégítést és a szexuális tapasztalatok begyűjtését, továbbá orvost ajánl ima helyett, jó eséllyel még ma is együtt lennénk.

De nem ez történt, így viszont legalább felnyílt a szemem arra, mit érek egyedülálló, elvált - bukott - nőként ebben a közösségben. És annyit biztosan állíthatok, hogy annak semmi köze ahhoz, ahogy Isten látna engem, mint szeretett gyermekét...

Ancsa történetét lejegyezte Barok Eszter.

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.