Telekom reklám: már megint az apák tehetnek mindenről?

Én nem is akarok állást foglalni a film üzenetével kapcsolatban, nekem a reakciókon akadt meg a szemem. Hát hogy a francba kerülnek a képbe az apák? Már megint! Amikor csak egy standard, kedves anyák napi üzenettel találkozunk, akkor senki nem cibálja oda az apukákat, hogy: "Azért tudok olyan jó anyuka lenni, mert a férjem sokat segít nekem!" Ilyen nincs! Ha be kell zsebelni ez elismerést, akkor mindenki csak elégedetten bólogat.

Ezzel nincs is baj, szerintem minden apuka tudja, mennyi macerával jár szülőnek lenni, és tényleg minden tisztelet az anyukáké. Ezért ilyenkor mi apák bölcsen hallgatunk, és elismerően tapsikolunk. Tényleg kijár nekik az ünneplés. Viszont, ha jön egy üzenet, ami a nők szerint negatív az anyákra nézve, akkor azonnal beindul az ujjal mutogatás: "A dolgozó anyukáknak azért nincs idejük eleget foglalkozni a saját szüleikkel, mert a párjuk nem támogatja őket!" Tehát ha valaki hibás lehet, akkor azok kizárólag csak a lusta apák lehetnek!

Én is apa vagyok. Azt veszem észre, hogy habár egyre több apuka veszi ki a szerepét a családi feladatokban, még mindig le vagyunk ragadva a múltban. Én személy szerint nagyon sok apukával találkozom az oviban, akik jönnek a gyerekeikért, vagy lökdösik őket a hintában a játszótéren. Persze, még mindig rengeteg olyan van, aki amennyire csak lehet, kihúzza magát a szülői feladatok alól. Aki viszont nem így tesz, annak is szarul kell éreznie magát.

A tavaszi szünetet követő első héten pénteken zárva tartott az óvoda. Mivel én otthonról dolgozom természetes volt, hogy velem marad itthon a gyerek, sőt még pár órára az egyik ovis társára is vigyáztam - mert nem tudták hova tenni a szülei. A következő héten beteg lett a gyerek, tehát megint rám maradt. Úgy, hogy egyébként heti kétszer fixen csak én vagyok a lányunkkal délutánonként, mert a feleségem sokáig dolgozik.

Azt hiszem, elég aktív részese vagyok az életének, elég sok időt töltök vele. Ennek ellenére "szarapának" érzem magam. Folyamatosan. Sőt, ezt a jelzőt nem érdemes használni. Hiszen elég, ha annyit írok, "apa vagyok" - ami már önmagában annyit jelent, hogy az a szülő, aki nem tesz eleget a gyerekéért. Mindegy mit csinálsz, te akkor is kevés vagy.

Mert, aki jó apa akar lenni, az nem a rossz apákhoz méri saját magát, de még csak nem is a jó apákhoz, hanem az anyákhoz. Akik megszülték a gyereket, akik szoptatták, és a legintimebb pillanatokat töltötték együtt vele. Mi eleve hátrányból indulunk. Vannak olyan feladatok, amikből akkor se vehetnénk ki a részünket, ha akarnánk. És mindegy, mi mindent teszünk, ezután sem vehetjük fel a versenyt az anyákkal.

De komolyan, hogy akarjuk elérni, hogy több jó apa legyen a világon, ha már a gyerek megszületésekor hiába állunk a rajtvonalhoz, mert azonnal az zúdul a fejükre, hogy mindegy mit teszel, te itt csak vesztes lehetsz? Erőlködhetsz ugyan, de soha egyetlen anyának a lába nyomába sem fogsz érni.

A szerencse talán az, hogy ezt nem mások elismerése miatt csináljuk. Nem kell bőgős apák napi videó, meg konfetti és éljenzés. Amikor a lányom azt mondja: Te vagy a legjobb apuka a világon! - akkor tudom, hogy mások számára lehet bármennyire is kevés, amit én teszek, annak a szemében, aki igazán számít, még lehetek én a legjobb.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock