30 éves vagy, és még nem szültél? Te is igazi karrierista vagy!

Na, de kezdjük az elejéről...

Anyának lenni csodálatos dolog, és szerintem ezzel a magamfajta "karrieristák" is egyetértenek. Ahogy azzal is, hogy a jövőben mi is szeretnénk majd gyereket - csak nem most. Még kérünk egy kis időt, mert szeretnénk előbb feljutni a csúcsra és letenni valamit az asztalra. Jó volna előbb megfelelni az elképzeléseinknek, megvalósítani önmagunkat és az álmainkat.

Jobban belegondolva, csomóan vannak, akik épphogy befejezik 30 éves korukra a tanulmányaikat - szóval, érthető, ha előbb még szeretnének dolgozni és kipróbálni magukat az életben. Az sem ritka, hogy valaki harminc fölött találja ki, hogy ő inkább lakberendező helyett mégiscsak mérnök szeretne lenni - ezért beiratkozik egy iskolába.

Ejnye, ezek a mai nők!

Persze megy is az ujjal mutogatás meg a szemforgatás: a kutyafáját a modern nőknek meg a feministáknak, mit kell nekik annyira az a karrier?! Ám a valóságban nem a karrier lehet az egyetlen indok, ami miatt egy nő szeretné kicsit későbbre halasztani a babázást. Lehet egy egészen hétköznapi, egyszerű oka is, például az, hogy szeretne még élni. Nemrég hányta ki őt magából az iskola, nemrég kezdett felelősségteljes, felnőtt életet élni - és előbb még dolgozni szeretne, illetve szórakozni.

Ez egyfajta egészséges önzés, hogy előbb még utazgatna, szórakozna a barátokkal, kipróbálna hat különböző hobbit egyszerre, mielőtt elkötelezné magát. De mi is ezzel a baj? Miért olyan felfoghatatlan, hogy nem csörömpöl minden nő bioszvekkere, ahogy elüti a harmincat? Miért olyan érthetetlen, ha egy kis énidőre vágyik előtte?

Nem beszélve arról, hogy egy gyerekhez apa is kell...

Jól tudjuk, hogy manapság nem olyan egyszerű partnert találni. Lehet, hogy a nagyi meg a nagyfater összejöttek 16 évesen, és 2 évvel később meg is született apám, és azóta is mindenki boldog házasságban él Aprajafalván - de az akkor volt. Ma már nehezebb, macerásabb, körülményesebb a párkeresés mindkét fél számára. Vagyis ha valaki Bridget Jones-szindrómában szenved, és nincs harminc fölött partnere, akkor mégis hova szüljön?

Szóval, csomóan már annak is örülnek, ha harminc körül összejönnek a Nagy Ővel. És naná, hogy szeretnének előbb kettesben lenni néhány évet - például azért, hogy kiderüljön: tényleg Ő az ő? Inkább vállaljanak később gyereket, de biztosabb alapokon, mint idejekorán egy olyan kapcsolatban, ami talán ki sem bírja a terhelést!

Semmi kétségem afelől, hogy szülőnek lenni király dolog, és afelől sem, hogy gyerek mellett is lehet élni, utazni, romantikázni. De az mégiscsak más. Ott már nem csak én vagyok. Nem csak ketten vagyunk. Hanem minimum hárman. És ha én úgy érzem, hogy szükségem van még némi kettesben töltött időre, akkor azt igenis megadom magamnak (persze ezt nem egyedül döntöm el, hanem a párommal együtt).

Mert inkább szülök 2 évvel később, mintsem hogy behódoljak egy olyan nyomásnak, amit a környezetem akar jobban, és nem én. Szóval, mindenki nyugodjon meg: lesz gyerek, jön majd az utánpótlás, csak előbb még hadd pipálják ki a nők azt, ami a bakancslistájukon van!

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László""

Nyitókép: Shutterstock