Modern élelmiszeripar: adalékanyagok, hormonok, vegyszerek

Igen, tudjuk, hogy szigorú feltételeknek kell megfelelnie az élelmiszereknek, hogy a boltok polcaira kerülhessenek. Azt is tudjuk, hogy minden termékben határérték alatt vannak azok a bizonyos káros adalékanyagok.

De valahogy rossz érzése támad az ember lányának, ha belegondol, hogy a sok kicsi sokra mehet... És persze nem mutatható ki megcáfolhatatlanul összefüggés a sok új keletű "civilizációs betegség" és a felturbózott élelmiszeripari termékek között. De azért könnyű megérteni, hogy Vanda min húzta fel magát ennyire, miközben anyagot kutatott ehhez a cikkhez...

1. Se tyúk, se tojás

Amíg a csirke nem kerül a húspultba, addig a "húsgyáraknak" csak költséget jelent, amiben áll a pénze. Etetni kell, megóvni a fertőző betegségektől, szállítani, stb. Ezen nemes okból kifolyólag a lehető leggyorsabban kell felhizlalni és levágni őket.

Forrás: Shutterstock

Jobb, ha tudod, hogy ezért ebédedet zárt, szűk térben nevelik. Egyetlen négyzetméterre akár 19 csirkét is összezsúfolnak. Ezek az állatok napfényt sosem látnak, szabad levegőn sosem kapirgálnak. A kikelésük után másfél hónappal (!) le is vágják őket. Ez brutálisan gyors. Miközben a mellhúsuk  olyan nagyra nő, hogy a lábuk gyakran eltörik, mert a csont nem bírja el a súlyt.

Ja, és azt tudtad, hogy a tyúkok természetes körülmények közt évi 30-40 tojást tojnak, ipari körülmények közt pedig másfélszer ennyit? Jobb belegondolni, hogy ennek mi lehet az oka és a következménye...

2. Olcsó húsnak...

A feldolgozott ételek (párizsi, májkrém, virsli) rákfenéje, hogy feldolgozás során muszáj eladhatóvá, kívánatossá tenni az ételt.

  • Ilyenkor kerül az bele az a kismillió adalékanyag, amit aztán jóízűen megszel.
  • Na mármost, hogy ez (a mindenféle nagyon nem húsból álló) trutyi eladható és jóízű legyen, tele kell nyomni ízfokozóval.
Forrás: Shutterstock

Ez a nátrium-glutamát (ami az ételízesítő alapanyaga is). Minél kevesebb benne a hús, annál több ízfokozó kell. Az, hogy állatkísérletek során az ízfokozók használatakor szaporodási zavarokat és születési rendellenességet figyeltek meg, nem érdekes! De téged érdekeljen! Ezekbe az ételekbe foszfátokat is tesznek, amik meg a szervezet kalciumfelvételi képességének tart be. Helló, időskori csontritkulás!

Szóval, sírva könyörgöm: a saját érdekedben kérlek, a drágább húst vedd meg!

3. A transzzsír diszkrét bája

Amikor a növényi olajokat hidrogénnel kezelik, létrejön a transzzsír. Ebben az a jó (nyilván nem neked), hogy az olaj megszilárdul, és hosszabb ideig lesz tárolható. Mi a baj vele? Például, hogy befolyásolja az anyagcserédet, szívinfarktust, agyérgörcsöt okozhat, sőt, nőknél csökkentheti a fogamzáskészséget.

Transzzsírral találkozhatsz éttermekben (nem csak gyorséttermekben), ha bármilyen sültet rendelsz. De előfordul a szaloncukorban, a mélyhűtött pizzában és péksüteményben, a levesporokban, a vajas pattogatott kukoricában és a margarinokban is.

Forrás: Shutterstock

4. Boci, boci tarka

A tehéntej a borjú anyateje. Ezért a tejgazdaságokban arra van szükség, hogy a tehenek folyamatosan terhesek legyenek, és ellés után azonnal elválasszák tőlük a borjaikat. Pedig amúgy is 10-szer annyi tejet termelne az a szerencsétlen anyaállat, mint amennyit a kicsinye meginna, de nehogy már holmi emberséges bánásmód miatt 10% haszontól elessen a termelő! Plusz, hogy a tejhozam jó maradjon, hormonkészítményeket adnak az anyaállatnak. Szóval, jobb keresni egy gazdát, aki nem tömi hormonnal az állatot, és nem ilyen kegyetlen.

5. Gyümölcs anomália

Hallottál már a kényszerérlelésről? Ez azt az eljárást takarja, amikor a gyümölcsöket éretlenül szüretelik le, és az érés a szállítás során következik be. Igen, ládákban! A banánt zölden lekapkodják, majd a hosszú hajóúton, amíg szállítják, a tárolóikat felfűtik etiléngázzal. Ennek hatására a gyümölcs érett lesz. De ez mind semmi ahhoz képest, hogy mennyi vegyszer kerül elfogyasztásukkal a szervezetünkbe!

Forrás: Shutterstock

Ez hatványozottan igaz a citrusfélékre. Az igaz, hogy közvetlenül szüret előtt már tilos permetezni, csakhogy akad itt egy kis bibi: a citrusok rendkívül hajlamosak a penészesedésre. Hogy ezt a malőrt elkerüljék, vegyszerben fürdetik meg a gyümölcsöket. Igen ám, csakhogy ez a vegyszer benne marad a héjban. Ha meghámozod, elvileg semmi bajod sem lesz, de a nagyik receptjét, miszerint reszelj a sütibe egy kis citromhéjat, jobb, ha elfelejted...

6. Zöldség titkok

Ugye azt mindenki tudja, hogy télen nem teremnek zöldségek. De a boltokban mégis van belőlük bőven.

  • Hát elárulom, nitrát is van bennük bőven, mert a műtrágya télen nem tud annyira beépülni a zöldségekbe, és a sejtjeiben marad.
  • Ráadásul kapsz még hozzá egy kis bónusz növényvédőszert is, mert télen nagyobb valószínűséggel marad benne. Ugyanis hidegben a növényt könnyebben támadják meg a kórokozók, ezért a termelők több vegyszert kényszerülnek használni.

Paprika, káposzta, krumpli, nyáron találkozunk!

Mit lehet akkor (t)enni?

1. Vegyél biót! Egyrészt azért, mert az EU rendelete a bio kaják adalékanyag mennyiségét szigorúbban szabályozza. Ezekbe nem kerülhet színezék, édesítőszer vagy ízfokozó. A legjobb a szabadtartásból származó hús, tej és tojás.

2. Másrészt keresni kell a minél kisebb mértékben feldolgozott élelmiszereket, ugyanis azokban kevesebb az adalékanyag, ami a feldolgozás közben kerülne bele.

3. Harmadrészt, megéri kicsivel többet költeni ezekre az ételekre, ugyanis hosszú távon spórolsz rajta. Mert inkább finom ételekre költs, mint gyógyszerekre! Amiket azért írt fel az orvos, mert két pofára faltad az ízfokozót és a tartósítószereket.

 

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?