Külföldön jobb az élet?

Persze, sokszor könnyebb külföldön boldogulni, ez tény. Ha a beilleszkedési és álláskeresési nehézségeket nem számítjuk, meg azt sem, hogy valahogy mindig kívülállók maradunk, kétfelé szakadt szívvel, akkor az élet valóban könnyebb lehet tőlünk nyugatabbra.

Gyerekkoromban apu Svájcban dolgozott. Tisztaság, nyugalom, hófödte hegycsúcsok és gazdagság. Ezerféle csoki. Na meg az a furcsa, rideg tartózkodás, ami a svájciak sajátossága - már, ha olyan szerencsés vagy, hogy látsz az utcán egy helybélit. Lenyűgöztek a francia rokonok is, akik mindig drága ajándékkal kedveskedtek, tudtam menőzni csupa rózsaszín, műanyag edénykészlettel meg hellókittis golfütővel.

Mert az embert ritkábban látogatják meg a szegény balkáni rokonok, és nyaralni sem olyan országba megyünk, ami egy borzalmas, hihetetlenül rettenetes hely, tele éhezéssel, háborúkkal, számunkra ismeretlen gyógyíthatatlan járványokkal. Ezért meg sem tapasztaljuk, hogy mi a helyzet a világ nagyobbik részén. Hiszen a Föld lakosságának úgy háromnegyede azért sokkal, de sokkal rosszabbul él, mint te vagy én.

Minimálbérrel az órabérem 562 forintra rúgna, míg egy zimbabwei munkás ugyanennyi idő alatt 72 forintot keres. Egy átlagos indonéz tíz év alatt keresné meg azt, amit én az idén. A havi fizetésem 32 azerbajdzsáni orvos fizetését fedezné.

Tisztában vagyok vele, hogy kis hazánk nem maga a Kánaán, és hogy nem mindig könnyű boldogulni. De nem mindegy, hogy az ember dühös csalódottságból, kényszerből költözik Nyugat-Európába, úgy, hogy onnan köpködjön erre az élhetetlen "koszfészekre", vagy a helyén kezeli ezt a kis országot. Ahol, bár nem minden tökéletes, de rengeteg minden megadatott, ami a világ jó részének bizony nem.

Nem laktam még mindenhol a világon, így csak egy kis töredéknyi összehasonlítási alapom van:

• Országok, ahol iskola helyett fizikai munkára kényszerítik a gyereket, vagy koszosan a járdán fekszik ötévesen, mert koldulás közben érte utol az álom
• Dzsungelparti, ahol a fénytechnikát egy ötven méteres kábelre erősített sárga villanykörte szolgáltatja.
• Szegény családok, ahol a férfinak napi két nyolc-tíz órás munkahelye van, hogy el tudja tartani a hat gyereket, apóst-anyóst. Mégis olyan szeretettel látnak vendégül vacsorára, mint sehol máshol.

Lehet, hogy úgy érzed, hogy Angliához vagy Németországhoz képest le vagyunk maradva, és igazad is van. Viszont azt se felejtsd el, hogy van, akinek az ő helyzetükből nézve bizony mi vagyunk a leggazdagabb hely, amit valaha látott!

Ami neked természetes, az bizony másoknak nem adatott meg. Például a tanulás lehetősége. Mobiltelefon- és internethasználat. Fedél a fejünk felett. És vannak, akik úgy sem dönthetnek, hogy másik országot válasszanak maguknak otthonul.

Nyitókép: Shutterstock