A szerelem tudományos elméletei

Ezért a tudomány nekiugrott a feladatnak, hogy megértse ezt a jelenséget, és megválaszoljon olyan kérdéseket mint hogy: Miért leszünk szerelmesek? Minden szerelem hasonló? Vagy mitől lesz mindig más és más? Létezik boldogságra vagy kudarcra ítélt szerelem?

Bölcs pszichológusok és kutatók különböző következtetésekre jutottak a szerelem és más érzelmi kötődések megfigyelése során. Az alábbiakban bemutatok nektek néhány meghatározó elméletet a témával kapcsolatban - amin érdemes elgondolkodni.

A szeretet és a szerelem nem ugyanaz. De mi a különbség? Hát a kapcsolat intenzitása és annakjelentősége. A szeretet gyakoribb érzés, hiszen rengeteg barátunk van, akiket szeretünk. Egy ilyen kapcsolaton belül a másik megbecsülése, értékelése és társaságának élvezete kerül fókuszba. Ehhez képest a szerelem egymélyebb, hevesebb és vágyakkal teli érzelmet jelent.

A romantikus szerelem egyik első kutatója, Rubin, arra a következtetésre jutott, hogy a szerelemhez három dolog szükséges:

• Kötődés
• Intimitás
• Gondoskodás

Ezek eléréséhez pótolhatatlan tényező a társ elismerése, figyelme és a testi kapcsolat.

Ennek jó mérőeszköze lehet az utolsó szelet pizza. Meghagyod neki, vagy Rambóként veted rá magad, hogy mindenképp a tied legyen? ;)

Ez a ritka gyöngyszem kiállja az idők próbáját és átsegít a nehézségeken. Persze csak, ha tápláljátok, és mindketten értékként tekintetek erre az állapotra.

Hatfield és kollégái szerint két alapvető szerelmi állapot létezik: A szenvedélyes szerelem és együttérző szerelem.

Viszont a szenvedélyes szerelem többnyire átmeneti állapot, és általában 6-30 hónapig tart. De milyen fantasztikus ez a pár hónap! Persze, ha viszonzásra lel... Ilyenkor szárnyakat kapunk és a kiteljesedés jeleit észlelhetjük magunkon! Ezzel szemben viszonzatlanság esetén reménytelenségés kétségbeeséslesz úrrá rajtunk.

Ehhez képest az együttérző szerelmet a kölcsönös tisztelet, kötődés, ragaszkodás és bizalom jellemzi. Ez az érzelmi állapot általában a megértésből és az egymás iránti tiszteletből fejlődik ki. Gyakran a szenvedélyes szerelem alakul át együttérzővé. Ennek az előnye a stabilitás és a biztonság, de ne felejtsétek, ha minden szenvedély kialszik, akkor már csak a megszokás marad.

A szerelem különböző színekben pompázik és ad értelmet életünknek. Így az utolsó elmélet ebből a szempontból vizsgálja a szeretet különböző rétegeit és verzióit. J. Lee a "Szerelem színei" könyvében a szeretetstílusokat egy színkerékhez hasonlítja, amiben szintúgy három elsődleges típus van. Ezek az alábbiak:

1. Eros – Idealizált szeretet
2. Ludos – Játékos szeretet
3. Storge – Baráti szeretet

Folytatva a színkör analógiáját, csakúgy, ahogy sárgából és kékből és pirosból ki lehet keverni az összes színt, ezt a három fő szeretetfajtát is lehet kombinálni, hogy létrehozzanak másodlagos szeretetstílusokat. Ezek a

1. Mania

Idealizált + játékos = Megszállott szeretet.

2. Pragma

Játékos + Baráti = Ésszerű szeretet

3. Agape

Idealizált + Baráti = Önzetlen szeretet

Mindegyiknek megvannak a sajátos előnyei és hátrányai. Az intimitási, elkötelezettségi szintjük és főképp a céljuk az, ami eltér egymástól. Szerintem ennek a tudatásnak a bortokában azonban tehetünk egy lépést az önismeret felé, és betekintést nyerhetünk a szerelem és a kötődés típusainak változatosságába. Mert a kérdés itt az, hogy valójában miért és hogyan szeretünk valakit.

Nyitókép: iStockphoto