Egyszerű filmes kellékekből lettek a világ legdrágább kincsei – Ennyit fizettek a legértékesebb filmtörténeti ereklyékért

Néhány filmes kelléknek az értéke rég túlnőtt azon, hogy egyszerűen „régi holmi" legyen. A filmtörténet ereklyéi közül három – Steve McQueen karórája, Dorothy piros cipője és James Bond Aston Martinja – ma már olyan összegeket ér, amelyek hallatán csak pislogunk.

Filmtörténeti kellékek, amik ma már vagyonokat érnek

Kellékek, jelmezek, autók, a forgatáson mindenki csak annyira figyel rájuk, amennyire szükséges. Aztán a film megjelenik, legenda lesz belőle, és hirtelen az a karóra, az a pár cipő vagy az az autó nem egyszerűen tárgy többé, hanem darab a filmtörténetből. Olyasmi, amiért az aukciósházak egymásra licitálnak, a gyűjtők pedig hajlandók elképesztő összegeket letenni az asztalra. Nézzük a három legizgalmasabb példát, íme a filmtörténet legdrágább kellékei.

Steve McQueen karórája: amit ma már „McQueen-órának" hívnak

Steve McQueenről mindenki tudja, hogy maga volt a lazaság, de azt kevesebben tudják, hogy az órákhoz is értett. A saját kedvence egy Rolex Explorer II volt, amelyet a rajongók később tisztelgésként McQueen Explorer II-nek kezdtek hívni. Ehhez képest az az óra, amellyel igazán bevonult a köztudatba, nem is Rolex volt.

A Le Mans – A 24 órás verseny forgatásán, 1971-ben McQueen egy kék számlapos, fekete szíjas Heuer Monacót viselt, akkor a cég még TAG nélkül futott. Ez volt az a négyzetes formájú, szokatlan dizájnú óra, amelyet a szakmában már addig is számon tartottak, de McQueen csuklóján végleg ikonná vált. Egyébként a film sem volt épp könnyű produkció: McQueen ténylegesen versenyzett a forgatáson, nem csak játszotta a pilótát.

Ha valaki kedvezőbb áron szeretné megkapni a hangulatot, a 2009-es évfordulós, felújított széria azért „csak" nagyjából 4000 fontba (mai áron körülbelül 2 millió forint) kerül – ez természetesen a filmes eredeti varázsát nem hozza vissza, de a formatervezést igen.

Dorothy piros cipői

Ha valaki azt mondja: piros cipő, az emberek fele azonnal az Óz, a csodák csodájára gondol. Judy Garland 1939-ben viselte őket Dorothy Gale-ként, és attól fogva ezek a rubinvörös darabok talán a valaha készült leghíresebb jelmezdarabok.

Az előállításuk sem volt egyszerű feladat. A forgatásra valószínűleg hét-tíz pár készült, a pontos számot senki sem tudja biztosan, mára azonban csak négy, bizonyítottan filmben viselt párról tudunk. Az alapanyaguk fehér selyemcipő volt, amelyet pirosra festettek, majd cipőnként körülbelül 2400 darab flitterrel varrtak be. A Technicolor-technika sajátosságai miatt kissé sötétebb árnyalatot kellett alkalmazni, mint amit az ember elsőre gondolna: ha tényleg rubinvörös flittert használnak, a kamerán keresztül narancssárgának látszott volna az egész. Filcet is ragasztottak a talpra, hogy Garland tánca ne csikorogjon fölöslegesen a hangfelvételen.

L. Frank Baum eredeti könyvében egyébként a cipők ezüst színűek voltak, a vörösre váltás tisztán technológiai döntés volt, hogy a Technicolor minél látványosabban tudja megmutatni a Sárga Téglaúton sétáló Dorothyt. Az egyik fennmaradt pár sorsa ennél is kalandosabb. 2005-ben ellopták a minnesotai Judy Garland Múzeumból, az FBI pedig csak 2018-ban találta meg.

James Bond Aston Martinja

Az Aston Martin DB5 az autótörténelem egyik legikonikusabb darabja, de az igazi legendája tulajdonképpen véletlenül született. Ian Fleming eredeti Goldfinger-regényében James Bond egy DB3-at vezet – az 1964-es filmhez azonban az Aston Martin az aktuális modellt, a DB5-öt adta kölcsön.

A kütyükkel teli DB5-öt azóta a világ legismertebb filmes autójaként tartják számon. Egy gyári állapotú, filmes múlt nélküli példányért ma is elkérnek 300 millió forint körüli összeget. A Goldfinger Continuation széria – 25 darabot gyártottak belőle, hű másolatban, az eredeti kütyükkel – darabonként 1,2 milliárd forintba került, annak ellenére, hogy közúton nem lehet vele közlekedni. Sean Connery, Pierce Brosnan és Daniel Craig együtt értek el annyit, hogy az emberek hatvan év után is erre az autóra asszociálnak, ha azt hallják, „Bond".

A prototípus sorsa azonban ennél jóval csavarosabb. Az első összeszerelt DB5, a DP/216/1 alvázszámú autó a Goldfinger forgatása után világ körüli turnéra indult promóciós célból. Ez annyira lekötötte, hogy a következő Bond-filmhez, a Tűzgolyóhoz már nem tudták használni, ezért másik autót kellett átépíteni. A turné után az Aston Martin visszakapta a prototípust, visszaépítették eredeti állapotába, és eladták, mint egy átlagos használt verdát. Egy gyűjtő vette meg, visszaépíttette a filmes extrák egy részét, és 1996-ban még lehetett látni egy kiállításon. 1997-ben ellopták, azóta senki sem tudja, hol van. 

Ha végiggondoljuk ezt a három történetet, van bennük valami közös: egyik esetben sem tervezte senki tudatosan, hogy épp legendát teremt. McQueen csak felvette azt az órát, a cipőket azért csinálták vörösre, mert a kamera másképp látta volna, az Aston Martin meg simán csak ott volt, mint az aktuális modell. A filmtörténet legnagyobb ereklyéi általában így születnek, nem szándékosan, hanem azért, mert a tárgy jókor volt jó helyen.

Nyitókép: Silver Screen Collection/Hulton Archive/Getty Images