Becsapja a szemünket mégis imádjuk – Victor Vasarely mindenkit megbabonázott

zebra Vasarely geometria
Kevés művész tudja néhány geometriai formával teljesen megzavarni az érzékeinket. Victor Vasarely megmutatta, hogy egy kép akkor is mozoghat, ha közben mozdulatlan marad.

Victor Vasarely neve ma már összeforrt az op-arttal, azzal a különleges irányzattal, amely optikai illúziókkal játszik a néző szemével. Valósággal megbabonázta a nézői szemét a geometriai formák táncával. 

victor vasarely
Victor Vasarely az egyik kültéri szobrával
Forrás: Gamma-Rapho

Egy pécsi fiú története – így indult Victor Vasarely

29 évvel ezelőtt, 1997-ben hunyt el az a művész, akinek a képei szinte megmozdulnak a szemünk előtt. Victor Vasarely – vagy ahogy itthon anyakönyvezték 1906-ban Pécsen: Vásárhelyi Győző – nem egy tipikus művészcsaládból indult. Apja, idősebb Vásárhelyi Győző Lajos főpincérként dolgozott, édesanyja pedig a hátországot biztosította otthon. Bár a szülők nem festettek, a színpadi véna azért ott volt a rokonságban: Győző nagynénje, Vásárhelyi Vilma a Nemzeti Színházban játszott, később pedig az Orfeum és a Tarka Színpad ünnepelt tagja volt. A látvány és a szereplés iránti érzék valahol mélyen a génekben kódolva volt.

A kis Győző már gyerekként sem tudta letenni a ceruzát, állandóan rajzolt. Mivel a család rengeteget költözött, fiatalként több várost, arcot és új utcát látott. Később mesélte is, hogy ezek az élmények nem múltak el nyomtalanul: a városok lüktetése, a házak szigorú élei és a kirakatok geometrikus világa mélyen beleégett a retinájába, sokkal jobban, mint a korszakot korábban uraló szürrealizmus álomszerű, különös látomásai.

A 20-as években jött egy éles kanyar: Budapesten először orvosi tanulmányokba kezdett.

Két évig bújta az anatómia könyveket, de aztán rájött, hogy őt nem a belső szervek, hanem a vizuális gondolkodás és a rajz vonzza igazán. Fogta magát, és egy elég bátor döntéssel otthagyta az orvosit, hogy inkább egy művészeti iskolába iratkozzon be. Ez akkoriban, egy biztos karrier kapujában merész húzásnak számított.

Victor Vasarely elment szerencsét próbálni Párizsba

A nagy áttörés 1930-ban jött el, amikor megnyert egy grafikai pályázatot, és ennek köszönhetően kijutott Párizsba. Megérkezése évében feleségül vette Spinner Klára iparművészt, aki nemcsak a társa, hanem szakmai szövetségese is lett, később két fiuk született. 

Ezután reklámgrafikusként és illusztrátorként dolgozott, de közben szivacsként szívta magába a kinti világot.

Kávéházakban, műtermekben és a kiállításokon mindenkit megismert, aki számított. Festőkkel, grafikusokkal és építészekkel barátkozott, és ez a pezsgő, intellektuális közeg formálta át végleg a gondolkodását. Bár Picasso a formák széttörésével már korábban új alapokra helyezte a látványt, Vasarely itt kezdett el rájönni, hogy ő még ennél is tovább akar menni: a művészetet ki kell vinni a galériákból az utcára, és a geometria az a közös nyelv, amit mindenki ért.

A világhír küszöbén, az op-art születése

Aztán eljött az a pont, amikor a korábbi tapasztalatai – az orvosi anatómia pontossága, a reklámgrafika letisztultsága és a városi formák ritmusa – összeálltak egyetlen nagy egésszé. A 40-50-es években Vasarely elkezdett egyre radikálisabban kísérletezni a formákkal. 

Már nem a hagyományos festészet érdekelte, inkább az, hogyan lehet a szemünket becsapni.

Körök, négyzetek, rombuszok és hullámzó minták jelentek meg a képein. A színek és formák úgy rendeződtek el, hogy a felület szinte pulzálni kezdett. A nézőnek olyan érzése támadt, mintha a kép mozogna. 1947-től optikai hatású, figuratív munkáit (Zebrák, Harlequin) nonfiguratív művek váltották föl.

victor vasarely
Victor Vasarely Zebra című műve mintha kiemelkedne a falból
Forrás: Getty Images Europe

Ebből született meg az op-art, vagyis az optikai művészet egyik legfontosabb irányzata. A hatvanas években a stílus hatalmas divat lett. Nemcsak múzeumokban, hanem plakátokon, divatban és építészetben is megjelent. Vasarely egyik nagy álma az volt, hogy a művészet ne csak a galériák falán éljen. 

Azt szerette volna, ha a geometrikus formák bekerülnek a városokba, az épületekbe, a mindennapi tárgyakba.

Kicsit úgy gondolkodott, mint egy dizájner és egy festő egyszerre.

Victor Vasarely igazi világsztár lett

A 60-as és 70-es évekre Victor Vasarely már igazi világsztárnak számított a művészvilágban. New Yorktól Tokióig a legmenőbb galériák kapkodtak utána, munkái bekerültek a legnevesebb múzeumok állandó gyűjteményeibe is. De hiába lett francia állampolgár és élt Párizsban, mindenhol büszkén hirdette, hogy magyar. Ez a kötődés nem csak szavakban merült ki: létrehozott egy alapítványt is, mert szívügye volt, hogy a művészet és a vizuális kultúra ne csak a kiváltságosoké legyen, hanem minél több emberhez eljusson.

Magyarországon ma több helyen is találkozhatunk a munkáival. A budapesti Vasarely Múzeum például rengeteg ikonikus művet őriz. 

Amikor az ember végigsétál a termeken, néha az az érzése támad, mintha a falak is mozognának.

Felismerte a sokszorosított műben rejlő értéket, tagadta az egyedi alkotás kiváltságát. 

90 éves korában halt meg

Az idősödő művész a kilencvenes években már kevesebbet dolgozott, de a hatása tovább élt. Tanítványok, követők és designerek egész generációja merített az ötleteiből. 1997-ben, 90 éves korában halt meg Párizsban. A hírt a művészeti világ mindenhol megírta. Nemcsak egy festő távozott, hanem egy olyan alkotó, aki új nyelvet adott a vizuális gondolkodásnak. Victor Vasarely öröksége ma is velünk van. Ha meglátunk egy vibráló, geometrikus mintát egy plakáton, ruhán vagy épületfalon, jó eséllyel az ő gondolatai köszönnek vissza.

Fontos tudnivalók Victor Vasarely-ről

  • Victor Vasarely művei milyen stílusúak?

- Victor Vasarely az op-art, vagyis az optikai művészet stílusában alkotott, amely geometriai formákkal és színekkel csapja be a szemünket.

  • Hol van Victor Vasarely múzeum?

- Magyarországon két múzeuma is van: az egyik Budapesten, Óbudán található, a másik pedig szülővárosában, Pécsett.

  • Victor Vasarely képei mikor készültek?

- Legismertebb képei a 40-es évektől kezdve a 90-es évekig készültek, de a világhírt hozó optikai kísérletei főként a 60-as és 70-es években születtek.

Nyitókép: Interfoto MTI/Getty Images

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a SHE Google News oldalán is!
Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.