Az adósok börtönében kezdte, majd a Napkirály kedvence lett – Moliére élete és halála is drámai volt


A legendás drámaíró Jean-Baptiste Poquelin néven 1622. január 15-én született Párizsban. Már fiatalon letért arról az útról, amit az apja szánt neki. Édesapja udvari kárpitos volt, tisztes mesterséggel, jó kapcsolatokkal. Azt szerette volna, ha a fia jogász lesz, biztos állással, nyugodt élettel. Jean-Baptiste jó iskolába járt, egyetemre is beiratkozott. De 20 éves kora körül már egyre jobban vonzotta a színház. Moliére élete volt az éneklés, tánc és a színpadi szereplés. Végül otthagyta a jogi pályát, és csatlakozott egy színházi társulathoz, amelyet a Béjart család vezetett.

Amikor ezt megírta az apjának, hatalmas családi botrány kerekedett belőle. Az apja annyira dühös lett, hogy kitagadta, és megtiltotta neki, hogy a családi nevét használja a színházban. Ekkor vette fel a Molière nevet. Hogy pontosan miért ezt, arról több történet is kering. Az egyik szerint egy dél-francia faluról nevezte el magát, ahol felléptek. A másik szerint Madeleine Béjart, a szerelme adta neki ezt a nevet becenévként.
21 évesen Madeleine Béjart-ral és annak testvéreivel megalapította a saját társulatát. Nagy reményekkel indultak, a fiatal Moliére tele volt tervekkel. Csakhogy a közönség nem özönlött, a bevételek elmaradtak, a költségek viszont nőttek. Két év sem telt el, amikor a társulat csődbe ment.
Moliére 23 éves volt, amikor az adósságok miatt börtönbe került. Végül az apja adott neki kölcsön, hogy megválthassa szabadságát.
Szabadulása után sem tért vissza a biztos polgári élethez, inkább vándorszínész lett. Közel 13 éven át járta az országot a társulatával, falvakban, kisebb városokban léptek fel.
36 évesen visszatért Párizsba. Ekkor már nem kezdő színész volt, hanem rutinos társulatvezető. Egy előadáson ott ült XIV. Lajos, a Napkirály is. A király szerette a színházat, a pompát, a mulatságokat. Moliére társulata tetszett neki.
Az író első komolyabb darabja, a Kényeskedők nagy sikert aratott.
A legenda szerint a király annyira elégedett volt, hogy másnap magához hívatta Moliére-t, és kezet nyújtott neki. Ez akkoriban óriási megtiszteltetésnek számított.
Nemcsak támogatni kezdte a társulatot, hanem személyes jóindulatát is kifejezte. Moliére a Napkirály egyik kedvence lett.
A kapcsolat annyira szoros volt, hogy amikor megszületett Moliére fia, maga XIV. Lajos vállalta a keresztapaságot. Amikor azonban Moliére 40-es évei elején bemutatta a Tartuffe-öt, hatalmas botrány tört ki. A darab egy képmutató, vallásosnak tűnő férfiról szólt, aki becsap egy családot. Az egyház felháborodott, a művet betiltották, „tartuffe” szó azóta is az álszent ember szinonimája. A király lavírozott: időnként engedett a tiltásnak, de továbbra is pénzzel és védelemmel támogatta Moliére-t. Ez a királyi barátság egyébként sokszor mentette meg őt.
Moliére élete nemcsak a színpadon volt mozgalmas. Fiatalon hosszú ideig élt együtt Madeleine Béjart-ral, ám feleségül mégis Armande Bejart-t vette el.
Moliere úgy tudta – vagy legalábbis igyekezett ezt a látszatot kelteni – hogy a lány volt szerelmének, Madeleine-nak a húga, ám valójában annak egy eltitkolt kapcsolatából született lánya volt.
Akár így, akár úgy, de a közvélemény felháborodott, nagy botrányt kavart a nász. A helyzet finoman szólva is kínos volt, és sokan támadták emiatt.
Armande lett Moliére fiának édesanyja. A kisfiú születése után a király keresztapaságot vállalt, ami sokat segített a botrány csillapításában. A házasság azonban nem volt boldog, Armande fiatal, feltűnően szép volt, és sokan beszéltek a hűtlenségéről. Moliére-t féltékenység gyötörte, és ez a fájdalom megjelent a darabjaiban is. A Nők iskolája és a Férjek iskolája című darabjaiban a saját boldogtalan házasságának fordulatait láthatták a nézők.
51 éves volt, amikor a Képzelt beteg című darabban játszott 353 évvel ezelőtt február 17-én. Már régóta köhögött, betegeskedett, de nem bízott az orvosokban. Azon az estén is rosszul érezte magát, mégis színpadra állt, mert kellett a bevétel. A darab végén összeesett, hazavitték, de néhány órával később meghalt. Papokat hívtak hozzá, de ketten is megtagadták tőle az utolsó kenetet, mire a harmadik odaért, meghalt. A király külön engedélyével, éjszaka temethették el.
Nyitókép: Getty Images
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.