Raszputyin, aki orgiákkal "gyógyította" a nőket

Egy szibériai faluban, Pokrovszkojéban látta meg a napvilágot a XIX. század második felében. Nagyivó apja nem járatta iskolába gyermekeit, úgy vélte: többet tanulnak, ha nyitott szemmel járnak a világban. Grigorij különleges képessége akkor bontakozott ki, amikor egyszer majdnem belefulladt a Tura folyóba és tüdőgyulladást kapott.

Különlegességének köszönhetően úgy döntött, a zarándokok nyomdokaiba lép. Felkereste a környék szent helyeit, egy időre lemondott a húsevésről és az édességekről - a nőkről azonban nem tudott. Feleségül vett egy szőke, fekete szemű lányt, ám miután hat hónapos kisfiuk meghalt, kicsapongó életet kezdett élni, asszonyának pedig hallgass lett a neve. Végül olyannyira elzüllött, hogy lopás vádja miatt egy évre száműzték a faluból, ezért zarándokútra indult.

A faluba való visszatérése után olyan furcsán viselkedett, hogy sokan azt gondolták, meghibbant. Föld alatti kápolnát épített, ott fogadta a vigaszt keresőket. A tanítványai Isten dicsőségére közös gőzfürdőben tisztálkodtak, végül a szertartások csoportos közösülésekbe torkolltak - Raszputyin szerint ugyanis az Úr csak akkor tisztítja meg őket, ha alámerülnek a bűnben. Ha pedig nem bűnöznek, hogyan tudnának vezekelni?!

Különös nézeteivel maga ellen fordította a papokat, akik vizsgálatot indítottak ellene, így végül inkább elhagyta a falut. Zarándokútjai során az emberek elismert látnokként tisztelték. Olyan szuggesztív személyiség volt, hogy bárkit levett a lábáról, ezt a képességét pedig igyekezett úgy felhasználni, hogy az kellemes legyen... "Sorra hágta az asszonyokat", azzal az ürüggyel, hogy felkészíti őket az Úrral való egyesülés gyönyörűségeire.

Raszputyin gyógyító pályája ekkortól megállíthatatlanul ívelt felfelé. Még a cárnál is tiszteletét tette, akit letegezett, és paraszti szokás szerint atyuskának, bátyuskának hívott. Amikor a kis trónörökös, Alekszej, megsérült és hemofíliája miatt nem tudták megfelelően kezelni, Raszputyin megnyugtatta a fiúcskát - és láss csodát, másnap reggelre az ödéma magától felszívódott. Ettől kezdve állandó vendége volt a palotának. Valóságos kultusza lett az udvari körökben, és őrjöngve imádták a bárdolatlan, bozontos, szakállas férfit. Azt rebesgették róla, hogy bár szatírhoz illő a szerszáma, a szíve olyan, mint egy szenté...

Népszerűsége sok embernek szúrta a szemét. Az a szóbeszéd járta, hogy a cárné szeretője. Még a titkosrendőrség is figyelni kezdte, ezért jobbnak látta, ha hazautazik a falujába. Ekkor azonban a cárevicset baleset érte. A gyermeknek rettenetes fájdalmai voltak, ezért a cárné sürgönyözött Raszputyinnak, ő pedig elvonult az otthoni kis kápolnájába, hogy saját vállaira vegye a gyermek szenvedését. Érdekes módon a fiú valóban felépült...

Ezután az arisztokrácia és az egyház már közös ellenségének tekintette az "ocsmány Grigorijt". Felix Juszupov, az ország egyik legelőkelőbb családjának sarja, merész tervet eszelt ki a barátaival: saját feleségét, Irinát dobta be csalinak, hogy a házába csalja ellenségét. Bár mérget tett a süteményébe és az italába, Raszputyinnak semmi baja nem lett. Juszupov ekkor lelőtte a férfit, aki halottnak tűnt. Ott is hagyták, gyilkosa azonban a biztonság kedvéért egy idő után visszatért a házba, hogy megnézze a holttestet.

Raszputyin többször is figyelmeztette a legközelebbi híveit, hogy eltüntetése az egész dinasztia eltűnését fogja magával vonni. Jóslata beteljesült: pár hónap múlva győzött a polgári demokratikus forradalom, másfél évvel később pedig a cárt és családját a bolsevikok kivégezték.

Nyitókép: Shutterstock