Illatosított vagy toxikus sokk szindrómát okoz - ilyen tamponokat használtak az őseink

Valószínűleg minden menstruáló nő használt, de legalább látott már tampont közelről, viszont kevesen gondolkodtak el azon, vajon hogyan is alakult ki a ma ismert verziója. Elöljáróba annyit elárulhatunk, hogy hosszú út vezetett idáig.

Már az ókori egyiptomi orvosi feljegyzésekben volt szó papirusz növényből származó anyagokból készült tamponokról, amelyeket nemcsak a menstruáló nők használtak, hanem például a terhesség megelőzésére is alkalmazták. Az időszámításunk előtti ötödik században a görög nők úgy készítettek maguknak tamponokat, hogy szövetdarabokat tekertek fadarabok köré. A rómaiak gyapjút használtak, máshol papírt, füvet és növényi rostokat.

A XVII. században az európai nők pamut vattát és szivacsos anyagokat használtak, majd a XVIII. és XIX. században kezdtek megjelenni azok a tamponok, amelyek leginkább hasonlítanak a mai változatra.

Az 1920-as években már voltak hatalmas, övre erősíthető, leginkább pelenkára hasonlító betétek, míg az évtized végén Dr. Earle Haas feltalálta az applikátoros tampont. Az applikátort azért tervezte, hogy tisztán tartsa a tampont, és a használójának egyáltalán ne kelljen hozzáérnie, és zsinórt is rakott rá, hogy minél könnyebben lehessen eltávolítani.

Később, az 1940-es években Dr. Judith Esser-Mittag német nőgyógyász rukkolt elő a nem applikátoros tamponnal, amelynek a népszerűsége a nem feltűnő, diszkréciót biztosító méretében rejlett.

A következő évtizedekben rengeteg féle tampon jelent meg: volt, hibrid applikátoros, ami úgy nézett ki mintha pálcára szúrtak volna egy tampont, de megjelent olyan is, amelynek két kihúzózsinórja volt. innen pedig már csak egy lépésre volt, hogy 1971-ben a Playtex illatosított tamponokkal álljon elő.

Az őrület talán akkor hágott a tetőfokára, amikor 1975-ben a Procter & Gamble előállt a Rely névre keresztelt tamponnal. Leginkább egy teafilterre hasonlított, ami minden irányba tágult, a reklámja szerint pedig elképesztő nedvszívó ereje volt, ami annak volt köszönhető, hogy teljesen szintetikus anyagokból készült.

Az ezt követő évtizedekben is rengeteget változtak a menstruációs termékek, és mára már szerencsére egyre népszerűbbek a zero-waste megoldások is, mint az intimkehely, a mosható betét vagy akár a menstruációs bugyi.

Nyitókép: Shutterstock