Feltételes módban kell fogalmaznom, ugyanis a feloldás óta eltelt hónapokban minden visszatért a lezárások előtti állapotába. Sokan viszont kihasználták a felszabadult időt és a kreatív energiákat nem várt megoldásokban összepontosították. Így tett Elton John is, akitől legutóbb önéletrajzi ihletésű filmje, a Rocketman kapcsán volt hangos a sajtó.
A film ugyan nem érte el a hasonló témájú Bohém rapszódia gigantikus sikerét, de megmutatta, hogy a 74 éves énekes-dalszerző miért megkerülhetetlen jelenség. Habár ezt követően picit visszavonult a nyilvánosságtól, a pandémia a kezére játszott.
Elton is kénytelen volt kimozdulni a komfortzónájából. Benne is munkált a minden művészre jellemző, szigorúan jó értelemben vett magamutogatási kényszer, amit otthonából nem tudott átélni. Közönség nem volt, a zenésztársaitól is meg kellett tartsa a távolságot, és egy évvel ezelőtt még nagyon is bizonytalan volt, valaha helyre áll-e a világ rendje. Nos helyreállt, Elton John pedig visszatért a toplisták élére.
Közel 60 éve tartó zenei pályafutása nem indult zökkenőmentesen. Mondhatjuk, szinte egyik nagy klasszis sem ezüstkanállal a szájában született. A gyerekkori traumák, fiatalon elszenvedett testi és lelki sérülések kellenek ahhoz, hogy az igazán mély érzések a felszínre tudjanak törni. Eltonék ugyan sosem nélkülöztek, sokáig mégsem találta a helyét a világban. Egyedüli kiutat számára a zene jelentett, amiért az érettségi előtt még a gimnáziumot is képes volt otthagyni.
Édesapja, a Királyi Légierő repülőtisztje hiába szerette volna fiát valami polgári szakma felé terelni, a kis Elton hajthatatlan volt. A zenészpálya iránti vágya nem volt légből kapott ötlet, muzikalitása ugyanis már kiskorában megmutatkozott. Védjegyévé vált hangszerén, a zongorán hároméves korában kezdett el játszani.
A húszas éveihez közeledve úgy érezte, meg kell szabadulnia gyerekkorától, attól az időszaktól, amikor a társadalmi elvárások nagy nyomást helyeztek rá. Ekkor döntött a névváltoztatás mellett. Reginald Kenneth Dwight megszűnt, a helyét pedig átvette az extravagáns öltözetű, színes szemüvegkereteket viselő Elton John. Művésznevét egykori zenésztársaiból, a Bluesology banda tagjaiból, Elton Deanből és Long John Baldryból ollózta össze.
1963-tól számítja profi zenész karrierjét, és annak ellenére, hogy ma már közel sem olyan aktív, mint egykoron, most ősszel megmutatta, hogy még mindig ő a popvilág egének egyik fényesen ragyogó csillaga. A karantén alatt videóchaten készített dalokból összeállította legújabb albumát, amii október végén megszerezte a brit top 100-as lista első helyét. A Lockdown Sessions vadonatúj számok mellett tartalmaz jó néhány feldolgozást (Metallica és Pet Shop Boys), és olyan dalokat is, amik más előadók korongjain is helyet kapnak majd.
A Lockdown Sessions ugyanis egy kvázi duettalbum, amin Elton olyan hírességekkel dolgozik együtt mint Dua Lipa, Charlie Puth, Nicki Minaj, Miley Cyrus vagy a rocklegenda, Stevie Wonder. Amilyen színes ez a névsor, olyan eklektikus az album, ugyanis Elton a legkülönfélébb zenei stílusokban próbálta ki magát. Az elmúlt években hallhattuk őt Lady Gaga lemezén is, és szívesen énekel fiatalok dalaiban, szóval nem volt meglepetés, hogy a modern stílus jól passzol idő közben sokat mélyült baritonjához. Ennek ellenére megható érzés volt hallani, ahogy igazodva a 21. századi elvárásokhoz, sikerült mégis belecsempésznie saját magát a dalokba. Az újakba és a feldolgozásokba egyaránt.
A Lockdown Sessions legnagyobb sikere kétségkívül a nyitószám, a Cold Heart, ami az Elton-rajongók számára igazi deja vu élmény lehetett. A dalt ugyanis a PNAU formáció hozta létre, méghozzá a popikon négy különböző slágerének ötvözetéből. Az 1972-es Rocket Man és az 1989-es Sacrifice esszenciái ebben az új dalban kiegészülve Dua Lipa hangjának finom árnyalataival gyorsan a lejátszási listák élére röpítette a Cold Heartot.
Ezzel Elton John lett az első, aki hat különböző évtizedben is fel tudott mutatni legalább egy olyan zeneszámot, ami felkerült a brit slágerlisták első tíz helyének valamelyikére. Döbbenetes teljesítmény. Ezután maga az album is elérte a Number 1 pozíciót, amin nem csodálkozunk, hiszen himnikus, érzelmes ódától kezdve rapbetétekkel tarkított slágeren át vérbeli country nótáig sok minden található rajta.
A Lockdown Sessions olyan színes, vibráló és izgalmas, mint Elton fellépőruhája. Egyik dal sem üt meg igazán nagy mélységet, nem tép fel régi sebeket, de talán most nem is a sírásnak, hanem az önfeledt élvezeteknek van itt az ideje.
Nyitókép: AFP
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.