A borbélyszalon a férfiak szentélye, ahova nőnek tilos a belépés

Amióta az eszemet tudom, az apámnak szakálla volt. Nagyjából 3-4 éves lehettem, amikor behívták a katonasághoz – tartalékos volt – és amikor hazajött nem ismertem meg... ugyanis leborotválták a szakállát. Hiába kérdezte anyukám, hogy Na, ki jött haza? én csak annyit feleltem: Katona bácsi.
Ezt a történetet sokszor emlegette az apám, azt hiszem, mélyen érintette, hogy akkor nem ismertem fel.

Én egyébként valahogy sosem rajongtam a szakállas férfiakért, pedig azt szokták mondani, hogy a nők olyan férfit választanak, amilyen az apjuk. Nekem azonban sosem volt szakállas szerelmem, sőt egy

Eleinte nem nagyon vettem komolyan, gondoltam, ez csak valami alkalmi lustaság, nincs kedve minden nap borotválkozni, ám amikor már napok óta gyűlt a szőrzet az arcán, kezdett gyanússá válni a dolog. Ekkor rákérdeztem, mi a terve, ő pedig bevallotta, bizony szakállat növeszt. Érdekes, mert annak ellenére, hogy az apám szakállas volt, mély ellenérzés tört fel belőlem.
- Na, ne már! – hördültem fel, ám mivel nálunk demokrácia van a házasságban és nem tiltunk egymásnak semmit, maximum javasolunk, végül beletörődtem a dologba. Úgy véltem, ez is csak egy hóbort, ami végül elmúlik. Ez a hóbort azonban nem múlt, én meg kezdtem megszokni, olyannyira, hogyha ma megnézem a férjem szakáll nélküli képeit, nevethetnékem támad. Bevallom, remekül áll neki az arcszőrzet. Amikor ezt egy alkalommal neki is megvallottam, kidüllesztett mellel fogadta a bókot és eleresztett egy „naugye"-t is, majd kioktatott, hogy most különben is ez a trendi. És tényleg. Azóta rengeteg férfiismerősünk növesztett szakállat és a gombamód szaporodó barber shopok is ezt támasztják alá. Bármerre megyek, mindenhol borbélyszalonokba botlok, ahol nagy szakállú pasik igazgatják más nagy szakállú pasik arcszőrzetét. Kicsit mintha visszarepültünk volna a múltba.

De kik is a borbélyok?

A barber shopokat leginkább onnan ismerhetjük meg, hogy egy színes, forgó rúd található az ajtó mellett vagy fölött. Ez az úgynevezett borbélyrúd, ami nemcsak most, de már évszázadokkal ezelőtt is a borbélyüzletek ikonikus jelképe volt. Állítólag ezek a rudak arra szolgáltak, hogy az érvágás után kimosott gyolcsokat ezen szárítsák. Érvágás? Bizony! A borbélyok ugyanis egykor sebészi feladatokat is elláttak.

A borbélyrúd tehát azért csíkos, mert a kimosott gyolcsok feltekeredtek rá, de a tetején és alján lévő gömb is szimbolikus: a felső a piócák tálját, míg az alsó a vérgyűjtő edényt jelképezi.

A XVIII. század végén vált teljesen ketté a sebész és borbély szakma, ezt követően a borbélyok már csak a haj és a szakáll fazonírozásával foglalkoztak. Mivel a férfiak is egyre többet törődtek a külsejükkel, így a borbélyok továbbra sem maradtak munka nélkül, mi több,

Sőt, az igazi borbélyszalonokba nőknek tilos volt belépniük – néhány helyen még ma is az. Ez egy szentély a férfiak számára, ahol a pasik hajat vágatnak, szakáll igazíttatnak és festetnek, bajusz formáztatnak, de kérhetnek forró törülközős, pengés borotválást és stílustanácsadást is. Szerintem menő!

Ha érdekelnek a "szakállas cikkek", akkor ezt is olvasd el: 5+1 dolog, amit tuti nem tudtál a szakállról

Nyitókép: Shutterstock