J.K. Rowling: Nem hittek benne, mégis világhírű lett!

Nagy dolgok valamiért sosem túlagyalásból születnek. A 25 éves Rowling épp egy Manchesterből Londonba tartó járaton ült, és szerencsénkre a menetidő elég hosszúnak bizonyult ahhoz, hogy fejben megalkossa Harry Potter történetének legfőbb pontjait. Persze ahogyan az lenni szokott, a siker nem kopogtatott azonnal az ajtón.

A könyvét egyébként támogatás nélkül nem is tudta volna befejezni, úgyhogy a Skót Művészeti Tanács nélkül ma szegényebbek lennénk a világ egyik legnagyszerűbb ifjúsági regényével. A Harry Potter és a bölcsek kövét "mindössze" 12-szer utasították el, mire az egyik kiadó látott benne fantáziát és vállalta a költségeket. A többi kiadó valószínűleg még most is forrhat a saját levében.

Innentől kezdve viszont már nem volt megállás, a regény még a megjelenés évében megkapta az Év Gyermekkönyve-díjat. 2000-ig évente jöttek az újabb kötetek, még ugyanebben az évben a Warner Bros. megvásárolta a filmes jogokat.

Miután az utolsó Harry Potter könyv is polcokra került, Rowling nem hagyott fel az írással (bár addigra már annyi pénze lett, hogy az unokáinak sem kell majd dolgoznia). 2012-ben megjelent az Átmeneti üresedés című, felnőtteknek szóló regénye, mely sikeres lett ugyan, de egyáltalán nem indította el azt az őrületet, amit a Harry Potter könyvek produkáltak.

Ezután a bűnügyi regények műfajában próbálta ki magát, Cormoran Strike nyomozó kalandjai eddig négy kötetben jelentek meg. Ezeket kezdetben álnéven írta - valószínűleg ki akarta próbálni, hogy tényleg tud-e jó krimit írni, vagy csak a neve miatt fogják megvenni a könyveket. Nem maradt sokáig titok, hogy ki is írta valójában a regényeket, amik természetesen ezután robbantak be az olvasói köztudatba.

Ami biztos, hogy ha Rowling ma adná ki az első Harry Potter történetet, még most is hatalmas sikert aratna. Az én személyes véleményem szerint viszont messze nem lenne akkora sikere. A széria még pont jó időben, a '90-es évek végén jelentkezett, amikor senki nem bambulta napi 2 órán keresztül a telefonját, és nem volt fontosabb kiposztolni, mit ettünk, annál, mint olvasni pár jó oldalt. Persze a számítógép és a tévé már akkor is viszonylag elterjedt volt, de a közösségi oldalak nem.

Számomra az ilyen történetek mindig adnak egy löketet: jobb, mint egy reggeli kávé 4 óra alvás után. Mert tényleg nagyon könnyű elsorvadni a szürke hétköznapokban, ha nem figyelsz oda. Úgyhogy inkább ne hagyd magad!

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock